A Nebraskai Egyetem kutatása arra az eredményre jutott, hogy a marhák kukoricaföldeken több hasznot mint kárt okoznak. A kukoricatermelőknek nem kell tartaniuk a talajtömörödéstől, ha a műveletlen kukoricatarlón marhákat legeltetnek, derül ki a Nebraskai Egyetem (U of N) kutatásából. A következő évi növény termésátlagára nincs hatással az elővetemény szármaradványainak legeltetése, sőt a legeltetés kissé még növelheti is a következő év termésének mennyiségét.

 Zsuzsanna Tóth képe a Pixabay -en

„Sok növénytermesztő aggódik, hogy a szarvasmarhák taposása hátrányosan befolyásolja a talaj fizikai tulajdonságait és rossz hatással van a következő évi növények fejlődésére is.”- mondja Mary Drewnoski, az U of N szarvasmarha kutatója. „Vizsgálataink során úgy találtuk, hogy a késő őszi-téli legeltetés nem eredményez sem jelentős talajtömörödést, sem negatív hatással nincs a következő év termésmennyiségére.”

A nemrégiben elvégzett, 3 éves tanulmány a kukorica szármaradvány hasznosítás három módjának a hatásait vizsgálta a talajtulajdonságokra és a következő évi növényre.

• legeltetés
• bálázás
• kontroll: szántóföldön hagyás

A vizsgálatokra Nebraska Állam 6 kutatóállomásán került sor. Egy kivételével mind no-till technológiát alkalmaz, négy helyen folytatnak öntözést, kettőn nem. Egyes állomásokon monokultúrában, másokban szójával vetésváltásban termelik a kukoricát.

„A legeltetési-kísérletek során a cél az volt, hogy a szármaradványok 12-15%-át etessük fel.”- mondja Drewnoski. „A tehenek válogatva legelnek, a csuhét és a levelet eszik meg elsőnek. Ezek a legtáplálóbb részek, az elővetemény  utóhatásáért kb. 30%-ban felelősek. A szár elfogyasztásából nem nyernének elég energiát a testük fenntartásához.”

 Francesco Pitarresi képe a Pixabay -en

A legeltetési-kísérlet során az állatok november, december, január hónapokban voltak a tarlókon. Következő év tavaszán végzett mérések alapján a tényleges szármaradvány csökkenés nem érte el a 20%-ot. A talajtakarás aránya az alábbiak szerint alakult:

• legeltetés: 77,5%
• bálázás: 45,8%
• kontroll: 88,7%

„A szármaradvány egy részét elhordja a szél, és a legeltetés során egy másik része betaposásra kerül a talajba. A betaposással és a marhák trágyájával keveredve a szárazanyag 90%-ban vissza kerül a földbe. Tartamkísérletekben megállapították, hogy hosszútávon a tarlón történő legeltetés következményeként a talaj mikrobiobiális aktivitása növekszik, amely pozitív hatással lehet a következő év terméshozamára is.”

A tarló állományeltartó képessége a kukorica hozamától függ. Egyértelmű a kapcsolat a termésmennyiség és a tarló táplálóértéke között. Azt javasoljuk, tehenenként 100 bushel/ hónap kukoricával számoljanak takarmányozási szempontból. A legeltetési idő lerövidítésével növelhető az állománysűrűség.”

Nebraskában a tarlólegeltetés ára 180 bushel hozam esetén 15 dollár/acre körül alakul. „Ez egy tehén takarmányozását 54 napig biztosítja, napi 28 centes költséggel. Ez kevesebb mint a szénával történő etetés költségének negyede. Általában az állatok tulajdonosa gondoskodik az itatásról és a felügyeletükről.”

  Photo by James Wainscoat on Unsplash 

Az állatok taposásának a talajfelszínre gyakorolt negatív hatásai elkerülhetőek a legeltetés talajállapothoz való alkalmazkodásával. A no-till technológiával művelt földek decemberben és januárban a legalkalmasabbak, amikor a talajfelszín meg van fagyva. Stabilabb struktúrájuk miatt a régóta no-till területek legeltetésére a késő ősz vagy kora tavasz a legmegfelelőbb időpontok, amikor a periodikusan váltakozó fagyás-olvadás lazítja a felső réteget. Ha követjük a fenti stratégiát, megakadályozhatjuk a talajfelszín tömörödés ideiglenes fokozódását, és az ezzel járó növekedést pl. a vetőgép energiaigényében a tavaszi munkálatok során.

„A szarvasmarhák legeltetése a növénytermesztők számára a kiegészítő jövedelemszerzés, a tenyésztők számára pedig a téli költségek csökkentésének módja lehet”-zárja szavait Drenowski.

Bejegyzésünk Raylene Nickel agriculture.com oldalára írt 2020 januári cikkének fordítása. Eredeti:https://www.agriculture.com/livestock/cattle/grazing-corn-residue-proves-its-worth

Február 19.-én az AgriLand angol mezőgazdasági portál látogatást tett James Lorinyenkonál, törzskönyves Chevior tenyésztőnél nem messze Donegal Towntól. James a Donegal Cheviot és Cheviot-Cross Tenyésztők Egyesületének elnöke, 30 éve foglalkozik tenyészállatokkal. A Donegal nyáj 150 állatból áll, a bárányok ellése március végén kezdődik. Birkái mellet az Agri-Lloyd vállalat üzemében dolgozik teljes munkaidőben, ami megváltoztatta a nyáj körülötti dolgok szervezését az elmúlt három-négy évben.

„Évek óta foglalkozom anyajuhok tenyésztésével, közel 30 éve Blessingtonban, a Wicklow Co.-nál vettem az első törzskönyves példányokat. Az elmúlt három-négy évben váltottam a beltéri elletésről a szabadban elletésre, amikor is négy csoportra osztom őket. A Cheviot fajta kemény, nehéz körülményekhez alkalmazkodott, így a szabadban történő ellés nem okoz gondot a számukra nem úgy, mint más fajtáknak. Az elmúlt években az új módszer bevezetésének köszönhetően, a termelési költségek, és a halálozási arányok csökkenését tapasztaltam”

 A Cheviot rendkívül régóta tenyésztett, egyedi megjelenésű Skóciából származó juhfajta. (kép:https://cheviotsheep.org/)

Miért a Cheviot?

James szerint ez a fajta kiválóan alkalmazkodott a Donegalra az év nagy részében jellemző zord, nedves környezethez. „A Cheviot anyajuhok Írország szerte láthatóak a zöldellő hegyoldalakon. Kiválóan alkalmazkodtak a nehéz körülményekhez, és jól hasznosítják az átlagos minőségű legelőt is. Véleményem szerint ezek a tulajdonságaik teszik alkalmassá őket a szabadban történő elletésre akár nedves időben is.” Jó anyai tulajdonságokkal rendelkeznek, sosem hagyják magukra a bárányukat. Amíg megfelelően tápláltak elegendő tejet adnak, elmondhatom, hogy az én 100 anyámnál mindössze hatnál-hétnél van szükség segítségre. A különböző anyai tulajdonságain kívül azért is szerettem meg a fajtát, mert az évek során szerencsés volt a tenyésztésük.” 

A tenyésztési rendszer

James  anyákból álló nyáját 115 acre (46,5 hektár) területű, vegyes minőségű legelőn legelteti, melynek többsége bérlemény. Az anyajuhok sosincsennek akolban, egész évben a szabad ég alatt vannak, ez alól csak akkor van kivétel, ha az időjárás a legcsúnyább arcát mutatja.

A nyáj elég fiatal, a legidősebb anyák a tanyán 5 évesek. Ugyanakkor az állomány többsége ennél fiatalabb, többségében 2 és 3 éves. Zárt rendszerben dolgoznak a nőstények pótlása kizárólag saját szaporulatból történik. A kosok kivételt képeznek, őket vásárolják. A megvett egyedek szigorú biztonsági ellenőrzésen mennek keresztül, érkezésük után néhány hétig még nem kerülnek be a többiek közé.

Bekerülés:

1. 48 óráig elzárás
2. féreghajtás
3. Closantel-alapú métely elleni szerrel kezelés
4. lábfürösztés, hogy nehogy elterjedjen a sántaság

Minden éveben 40 bárányt tartanak meg utánpótlás gyanánt, a többit tenyésztési és kereskedelmi célra értékesítik. 20 kosbárányt minden évben megtartanak és egyszeri nyírás után, 1-2 éves koruk között más Cheviot tenyésztőknek értékesítenek. A többi kosbáránynak befellegzett, őket levágják.

  A nőstények utánpótlása saját szaporulatból történik, a kosokat vásárolják. (kép: https://cheviotsheep.org/)

Tenyészidőszak

A pároztatási-szezon 2019 októberében kezdődött, az anyákat négy csoportra osztották, öt kossal dolgoztak az összes csoportban, az egész nyájban.

 „A gazdálkodás megkönnyítésének érdekében az anyákat takarmányozás szerinti csoportokra osztom. Kisebb csoportokban könnyebb őket kezelni az ellés idején és így meglátásom szerint csökken az anyjuk által elhanyagolt újszülött bárányok száma is.”- fűzi hozzá.

Az alacsony létszámnak köszönhetően Jamesnak lehetősége van az anyákat folyamatosan friss legelőre hajtani, ami elősegíti, hogy jó kondícióban várhassák a téli időszakot.

Miért szabadtartás?

James korábban négy külön akolban ellette anyáit, külön helyeken, emiatt nehéz volt ellátni őket, ami a elhullási arányok emelkedését idézte elő. „Minden évben folyamatos harcot vívtunk a sántasággal, helyszínenként legalább az anyák 20%-a sántult meg az akolban… Mivel teljes munkaidős állásban dolgozom gondot okoztak a különböző munkák, mint az almozás, meszelés elvégzése. Hat hétig voltak fedél alatt és négy évvel ezelőtt  úgy éreztem, érdemes lehet adni egy esélyt ennek a módszernek.”

„A bárányok magas elhullási aránya is közrejátszott a döntés meghozatalában, az állásom miatt nem tudtam rendszeresen jelen lenni a születéseknél. Becsléseim szerint a elhullások arányát tekintve volt év, hogy elérte a 18%-ot, de átlagosan is 15% volt." James szerint a veszteségek zöme akkor fordult elő, amikor a bárányok az akolból a legelőre kerültek kihajtásra.

„Hiszik vagy sem, jelenleg 5% alatt van ez a mutató. Észrevételeim szerint az anyák a kültéri elléskor elvonulnak, van egy menedékük, ahol az újszülött bárányukat szárazan és melegen tudják tartani. Amint megkapják a föcstejet felkelnek, és már szaladgálnak is a legelőn. Nagyszerű látvány és hogy őszinte legyek, ahogy telnek az évek  belátom, ez lett volna a normális korábban is ennek a fajtának.”

 Az egész éves ridegtartás kifejezetten jót tett az állomány állapotának (kép: https://cheviotsheep.org/)

„Nem mondom, hogy tökéletes az új módszer, hiszen veszteségeim nekem is vannak, de a nyájról általánosan elmondható, hogy sokkal egészségesebbek, erősebbek az állatok, mint amikor fedél volt a fejük felett. Mióta szabadban jönnek a világra a bárányok, csökkent a felhasznált antibiotikum mennyisége a gazdaságban, ezenkívül megspórolom a szalma árát, és ami még fontosabb: drasztikusan lecsökkentek a sántasági, és a halandósági problémáim!”

Általános művelet számos gazdaságban, hogy a bárányok köldökét jóddal kezelik, de mire James kiérne, addigra az anyák a világra hozott kicsinyeikkel már a mezőn vannak. „Lehetetlen kivitelezni, mivel nem tudjuk megfogni őket. Ennek ellenére nem mondanám gyakorinak a köldökfertőzés miatti elhullást”-osztja meg velünk.

James hangsúlyozza, nem minden gazdaságban jelent megoldást a lehetőség, amit követ, egyes gazdálkodók lehet teljesen elzárkóznának előle. Nála azonban az eredeti rendszer nem működött, így váltásra adta a fejét, az eredmények pedig összességében pozitívak.

Ellési mutatók

Néhány hete vette számba az anyáit és nagyon meg volt elégedve az eredményekkel. A bárányok szaporasági átlaga 1,6 lett, az ellés március utolsó hetében kezdődött. „Örülök a születési számoknak, ha magasabbra mennének, több lenne az iker vagy hármasiker ellés, amit nem akarok.Tavaly nyolc hármas ikrem volt, ami bőven elég. Ilyen tartási körülmények között jó, ha egy anya egy bárányt hoz a világra… sőt ha a legelőn túl sok a hármasiker, akkor több az olyan bárány akit nem lát el az anyja megfelelően és nő az elhullási arány. Ha tovább nőne az arányuk, el kellene gondolkodnom az ilyen anyák és utódaik beltéri elhelyezésén, amit szeretnék elkerülni.”- ecseteli James.

Probléma a májmétely?

Mivel a juhok szabadtéren vannak, az olyan veszélyek, mint a májmétely felüthetik a fejüket, ha kemény talajról legelnek, ezért James évente ötször kezeli állatait. Emellett rendszeresek a lábfürösztések is.

Kezelések időpontjai:

1. ellés előtt
2. nyíráskor
3. szeptember elején
4. közvetlenül a tenyészidőszak vége előtt
5. párosítás után, december közepén

Folyamatos mérlegelés

Ahogy 5 évvel ezelőtt, amikor úgy döntött ráadja a fejét, James most is folyamatosan felülvizsgálja a technológiáját és azonnal tudna váltani, ha kellene. „Az eredményeim igazolták a változtatásaimat. Jelentősen csökkentek a gazdaságban felmerülő költségeim, az állomány egészségügyi problémái és elhullási arányai szintén. Ennek ellenére sokat tettem a tenyésztett fajtáért. A Cheviot nagyon  jól alkalmazkodik a szabadtéri körülményekhez a téli időszakban más fajtákhoz képest." 

"Sikereimnél sokat nyom a latba a takarmányozás. Az anyajuhok korlátlanul férnek hozzá jó minőségű silóhoz és a vemhesség utolsó néhány hetében kiegészítő takarmányt is kapnak a kondíciójuk megőrzése és a növekvő magzat fejlődésének támogatása érdekében. A technológiám minden évben kiértékelésre kerül. Az elmúlt néhány évben a tavasz nagyon csapadékos volt, és ha ez folytatódik akkor lehet, hogy a szabadban történő elletés már nem lesz járható út.  Mindaddig azonban, amíg az időjárás megengedi, én örömmel folytatom!”-zárja szavait.

Bejegyzésünk az AgriLand angol mezőgazdasági portál 2020. februári cikkének fordítása. Eredeti: https://www.agriland.co.uk/farming-news/sheep-focus-reducing-costs-mortality-rates-and-lameness-through-outdoor-lambing/

Ha megkérdeznénk az embereket, hogy milyen az alma színe, szinte biztosra vehetjük, hogy többségük a pirosat mondaná. Ilyen színű alma okozta Hófehérke fulladását a róla szóló mesefilmben, a könyvekben újságokban, plakátokon is legtöbbször ezt a feltűnő színváltozatot láthatjuk nap mint nap. Ezért lehet meglepő hír, hogy a klímaváltozás ilyen alapvető dolgokban is hatással lehet mindennapjainkra.  A sztori 2.része Veronique Greenwood a BBC honlapján található cikke alapján. Előző rész itt.

Még ha az éghajlat változása veszélyt is jelent a piros almára, a szándék megléte esetén ha csak drága tenyésztési programok megvalósításával is, de ellensúlyozható a probléma. A genetika megértése előtt a gyümölcs színkavalkádja nagy hatással volt az emberekre. John Bunker, a Maine állambeli Palermoban lakó almagyűjtő számos elfeledett fajtát mentett meg a kipusztulás elől. Ezek között olyanok találhatóak, amelyeket száz vagy több évvel az ízre fókuszáló és aszerint kiváló Black Oxford előtt használtak. Ezt a fajtát mély vörös színe összekeverhetővé teszi a szilvával egészen addig míg meg nem pillantjuk fehéren ragyogó húsát. „Az almák színei fenomenálisak és úgy gondolom- ahogy nekem is volt-, a legtöbb ember számára ez az igazi vonzerő”- mondja.

 A minták és színárnyalatok egészen lenyűgözően változatosak lehetnek... ha hagyjuk                         (Photo by Octavian Dan on Unsplash)

A kis faj és fajtagazdagságú termelők és az ezekre épülő ágazatok korát éljük, pedig az egységesség értékkorlátozó tényező!  John Bunker

Régen a szín valószínűleg nem írta felül a többi tulajdonságot a fajta kiválasztásánál, a termelők ehelyett általában az ízre és felhasználhatóságra fókuszáltak. Egyesek almabor készítéséhez, mások pitéhez, szószhoz vagy nyersen fogyasztáshoz rendelkeznek a legjobb tulajdonságokkal.  Korábban nemigazán számított a gyümölcs kinézete, vagy egységes formája, mert saját felhasználásra, esetleg a helyi piacra termeltek, ahol hasonlóak voltak az igények.

   Az elmúlt 100 évben a globális kerekedelem új igényeket támaszt a termékekkel szemben. Az egységes külső és szállíthatóság felülirják az ízélményt. (Photo by Ulan Shafigy on Unsplash)

Bunker szerint kb. száz évvel ezelőtt minden megváltozott. „A kis faj és fajtagazdagságú termelők és az ezekre épülő ágazatok korát éljük, pedig az egységesség értékkorlátozó tényező!”- mondja. „Azonban, ha a termést akár több ezer mérföldre, globális szempontok alapján veszik meg a termelőtől, akkor a szín egyfajta márkanévvé is válik. Ezt  az elvárás.”- folytatja. Ebben a helyzetben az egységesség már értéknövelő tényező.

A megváltozott körülmények másban is változásokat hoznak, gyümölcsöt még éretlen állapotban kezdik el szedni így rothadás nélkül szállítható anélkül, hogy megrothadna.

Volt azonban egy nem várt probléma. „A szín jelzi az érettséget”-mutat rá Bunker. A korán leszedett gyümölcs nem rendelkezik a megfelelő színnel. Ezt orvosolta az olyan fajta megjelenése, ami egy mutáció révén intenzív vörös színt kölcsönöz a termésnek már az érett állapot előtt is. Ez lett a Red Delicious, ami 1921-ben lett elérhető a gyümölcstermesztők számára. Más almák is gyorsan közkedvelté váltak az üzlet szempontjából színük miatt főleg, ha ez már a tényleges érettség előtt bekövetkezett.

  Érett vagy éretlen? A szín sokáig az érettségi állapot függvénye volt, mára ez is megváltozott.          (Photo by Drahomír Posteby-Mach on Unsplash )

A termelt fajták száma csökkent, és fokozatosan romlani kezdett az ízélmény, hiszen a megjelenés előtérbe kerülése nem ösztönözte a jó ízre való törekvést. David Bedford, a Minnesotai Egyetem almanemesítője azt állítja, hogy korábban azért nem szerette az almát mert a Red Delicious-ön nőtt fel és egy másik fajta  szükségszerű kipróbálása ébresztette rá: az alma másmilyen is lehet, nemcsak olyan, mint a Naugahyde héja és textúrája vagy az Elmer ragacsossága. Ő és kollégái állnak a viharos sikereket elérő Honesycrisp mögött, melyet néhány évvel ezelőtt jelentettek meg és lédús ropogósságáról vált ismertté. A fajta eredeti színe sárga-vörös csíkos volt.

Azoknál a fajtáknál is folytatódik a piros szín iránti csillapíthatatlan vágy, melyeknél elkerülhetőek a Red Delicious átkai. Megjelentek a Honeycrisp egyre vörösebb variációi. „Ez történik minden fajtánál a piacon”- mondja Bedford. „ Egyszerűen ez a természetes vágyunk a kinézetre… mióta az emberek választanak, egyre vörösebbé és vörösebbé teszik.”

„A piros almák nem feltétlen jobbak sárga társaiknál- valójában akár rosszabbak is”- magyarázza,- ”de a piros szín eladja őket az a probléma.” Annak érdekében, hogy változtassanak ezen, és a jövőben kijavítsák ezt a trendet, a Minnesotai Egyetem más almafajtákat is megjelentetett szabályozott körülmények között, ami nem engedi a  termelőknek, hogy a pirosabb gyümölcsöt válasszák. 

 Piros, zöld, édes, savanyú, ropogós, kásás. Döntsön mindenki a saját igénye szerint.                      (Susanne Jutzeler, suju-foto képe a Pixabay -en. )

Amikor az ember látja a vad gyümölcs lehetséges sokszínűségét és ráeszmél a veszélyre, hogy a piros szín hajkurászása megfosztja az igazi íztől, reménykedik, hogy a jelennél szebb jövő vár az almát fogyasztókra. Vajon a kedvelt gyümölcs valódi, igazán sokszínű természete diadalmaskodik a „vörös-hajsza” felett? A történelem szerint a küzdelem egyoldalú, de azért álmodozhatunk.

A bejegyzés Veronique Greenwood a BBC honlapján található 2019 novemberi írásának fordítása, eredeti: https://www.bbc.com/future/article/20191119-how-climate-change-could-kill-the-red-apple

Ha megkérdeznénk az embereket, hogy milyen az alma színe, szinte biztosra vehetjük, hogy többségük a pirosat mondaná. Ilyen színű alma okozta Hófehérke fulladását a róla szóló mesefilmben, a könyvekben újságokban, plakátokon is legtöbbször ezt a feltűnő színváltozatot láthatjuk nap mint nap. Ezért lehet meglepő hír, hogy a klímaváltozás ilyen alapvető dolgokban is hatással lehet mindennapjainkra. Bejegyzésünk ezt a témát Veronique Greenwood a BBC honlapján található cikke alapján vizsgálja.

Emberek generációinak kedvenc gyümölcse a piros alma, az emelkedő hőmérséklet mégis beleszólhat ebbe a „vöröslő álomba”. (Photo by Roberta Sorge on Unsplash)

Az eredeti alma nem kérdés, piros. Bár a zöldségesnél találhatunk sárgát vagy zöldet, csíkosat, foltosat is, mint például a gyönyörű Cox’s Orange Pippin. Mégis a piros- alkalmanként a szép zöld, mint a Granny Smith-, az alma színe az ábécéskönyvekben. Érdekes részlet, mert az nem mindig volt ilyen egyöntetű. A modern alma vad ősei a Kazahsztán és Kína nyugati határán lévő hegyek nyugati lejtőiről származnak. Illatuk napjainkban is belengi a levegőt, lehulló gyümölcsük pedig kedvelt csemege az erdőt miattuk átcammogó medvék számára, bár a vadalmafák elterjedési területe az emberi fejlődés miatt az elmúlt 50 évben 90%-kal csökkent, jövőjük bizonytalan.

A gyümölcsök színe halványsárgától, a cseresznye vörösig, üde zöldig váltakozik, de a vörös nem gyakoribb a többi színnél. Egy almakedvelő utazó, Beck Lowe hívja fel rá a figyelmet milyen irónikus is, hogy a kazah almaültetvényeken- a világ összes többi gyümölcsöséhez hasonlóan-, a fákon az amerikai eredetű Red Delicious fajtájú almák növekednek.

Tudósok megállapították, hogy az alma színe a bőrszínhez hasonló kifejeződése a géneknek. David Chagne, az Új-Zélandi Növény- és Élelmezési Kutatás genetikusa elmagyarázza, hogy az enzimek együt tdolgoznak, hogy különböző molekulákból az antociánnak nevezett színanyagokat hozzanak létre, amelyek rokonai adják a szilva, szőlő vagy éppen édesburgonya lila színét.

  Az alma színét az antocián nevezetű színanyag adja. (Ylanite Koppens képe a Pixabay -en) 

 Az enzimek szintjén egy transzkripciós faktor (egy fehérje, ami szabályozza a gén kifejeződését) ami a MYB10 nevet viseli szabályozza úgy, hogy minél több van belőle a héj annál vékonyabb lesz. Egy tanulmány megállapította, hogy a vörös csíkokkal rendelkező almákban a MYB10 szintje magasabb a héj csíkos részein. 

A színt érdekes módon a hőmérséklet is befolyásolja. Chagne szerint ahhoz, hogy az alma teljesen vörös színű legyen a hőmérsékletnek hűvösnek kell maradnia, mert 40 Celsius-fok felett a MYB10 és az antocián szintje drasztikusan lecsökken. Spanyolorszában a Pireneusok régiójában kollégáival azt tapasztalta, hogy az általában élénk vörös csíkokkal tarkított gyümölcsök a különösen forró július hatására „elsápadtak”. Következtetésük szerint a meleg hőmérséklet hatására az almák vörös színűvé válása nehezebbé válik.

 A szín mögötti biológia megismerése után most kollégáival azon dolgoznak, hogy a lehető legvörösebb gyümölcsfajtákat tenyésszék ki az ázsiai piacokra, ahol a mély rubin szín kiemelten népszerű. 

  A kultúrális hagyományok is fontosak lehetnek. Ázsia nagy piac, ahol kiemelt szerepe van a vörös színnek, akár ez is hatással lehet arra hogy világszerte melyik fajta válik népszerűvé a termelőknél. (Photo by Romina veliz on Unsplash)

Folytatjuk...

A bejegyzés Veronique Greenwood a BBC honlapján található 2019 novemberi írásának fordítása, eredeti: https://www.bbc.com/future/article/20191119-how-climate-change-could-kill-the-red-apple

Köszönhetően a folyamatos éberségnek, - amit az Egyesült Államok Agrárminisztériuma (United States Department of Agriculture) tanúsított -, a Vámhivatalnak (Bureau of Customs), a Határvédelemnek (Border Protection) és az államok béli sertés ágazatnak, az Egyesült Államok eddig még meg tudta akadályozni az afrikai sertéspestis kitörését. Az afrikai sertéspestis jelenlegi tudásunk szerint csak a sertésekre veszélyes, nem hordoz az emberi egészségre és az élelmiszer biztonságra való kockázatot.  Hogy az Egyesült Államok biztosítani tudja ASP mentességét, a Nemzeti Sertéshús Termelő Tanács (National Pork Producers Council) és még 30 állami sertéshús előállító egyesület megkérte Sonny Purduet az ország „agrárminiszterét”, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. A javaslatok az organikus eredetű szója takarmányok behozatalának csökkentésére szóltak -olyan országokból melyekben már bizonyítottan jelen van az ASP-.

Photo by Griszka Niewiadomski from FreeImages 

A sertéshús előállítók és a takarmány gyártók bevezettek egy úgynevezett várakozási időt, ami ezért kell, hogy lehetővé tegye a vírusok természetes degradációját. Ezzel tudják biztosítani azt, hogy az importált takarmány komponensek biztonságosan használhatók legyenek. A kutatók figyelmeztetnek, hogy habár az organikus szója termékekben fenntudnak maradni a vírusok hosszabb ideig, de ettől függetlenül még ezek a „várakozási idők” teljesíthetetlenek. Az Egyesület Államok nagyon minimális élelmiszer behozatalra szorul, abból is a leginkább a szójára, ami pedig organikus termelésből származik. A Nemzeti Sertéshús Termelő Tanács biztos benne, hogy a szója termékek nem okoznak majd gondot.

Євген Литвиненко képe a Pixabay -en.

A Nemzeti Sertéshús Termelő Tanács elnöke David Herring, egy sertéstartó farmer Lillingotnból, Észak Karoliniából úgy véli, „Miközben mi biztosak vagyunk a szója termékek használhatóságában, ösztönözni kell Perdue Minisztert, hogy éljen jogkörével az Állategészségügy Védelmi Tervben (Animal Health Protection Act) és korlátozza az organikus szójatermékek importját olyan országok felől, ahol a vírus már felütötte a fejét. Így tudjuk megvédeni az állatállományt egy esetleges vírus kitöréstől, aminek pusztító, gazdaságilag messze menő következményei lennének.”

A Tanács és az említett 30 szervezet is megkérte Az Agrárminisztériumot, hogy vegye érdemben figyelembe a szójatermékek behozatali korlátozását olyan országokból melyek ASP pozitívok, valamint ezen kívül fejlesszenek ki egy online rendszert, amit arra lehetne használni, hogy az állatok mozgatását betudják tiltani abban az esetben, ha megjelenik az említett vírus. Ezeken kívül azt is kérték, hogy növeljék az állami állategészségügyi laboratóriumok tesztelő kapacitását.

Photo by Trust "Tru" Katsande on Unsplash

Múlt héten, az Egyesült Államok Képviselőháza (U. S. House of Representatives) elfogadta a Felsőház (Senate) törvényhozását, ami engedélyezi 720 új mezőgazdasági ellenőr hivatalba lépését a földi, vízi és légi kikötőkben, hogy a ASP és más külföldről behozható betegség bejutását megakadályozzák. Ezen kívül a törvényhozás engedélyezi további 60 új mezőgazdasági technikus képzését, valamint, 60 új kutyás egység létrehozását.

A legvalószínűbb lehetőség a kórokozók bejutására, a szennyezett termékek illegális szállításával történő megfertőzés. Egy esetleges komoly kórokozó – mint pl. az ASP – berobbanása az országba a sertéshús export piacok azonnali bezárását eredményezné, ami súlyos gazdasági károkat eredményezne a termelők és a vevők számára egyaránt. A Tanács továbbra is támogatja a megelőző intézkedéseket, magában foglalva ezzel a gyorsan megalapított Egyesült Államok Száj és Körömfájás Vakcina Bankját (U.S. Foot-and-Mouth Disease Vaccine Bank) ami a 2018-as Farm Bill-ben állt elő. Az Egyesült Államoknak jelenleg nincs elég vakcinája arra az esetre, ha egy újból kitörő száj és körömfájás betegséget meg kellene megfékezni.

Az államok béli szója termelők elismerik a sertés ágazat erőfeszítéseit azzal az ügyben kapcsolatban, hogy a külföldről behozott szója alapú állati takarmányokkal ne kerüljön be kórokozó az országba, valamint ne szennyeződjenek az ellátó láncok, a biztonság és megbízhatóság érdekében.

benj500 képe a Pixabay -en. 

„A baromfi és a sertés a fő fogyasztója a szója tartalmú takarmányoknak, ezáltal alapvető feladat, hogy az állattartásra épült ipar és a belföldi farmok biztonságban legyenek.” – mondta Jim Carroll III., egy szójatermesztő, Brinkleyből származó, Arkansasi farmer. „Szorosan együttműködünk a sertéshússal foglalkozó partnereinkkel, hogy elkerüljük és lecsökkentsük a fenyegetettségeket, beleértve az afrikai sertéspestist is.”

Az Egyesült Államok szója ipara szorgalmas lépéseket tett annak érdekében, hogy megóvja az országot az ASP-től és hogy meggyőzhesse az embereket arról, hogy a szója termékek megbízhatóak és biztos táplálék forrást nyújtanak a sertés, baromfi, szarvasmarha ágazat és az aquakultúra számára. Az Egyesült Szójabab Bizottság (Untied Soybean Port) erőfeszítései jelenleg patogénekkel kapcsolatosak. Ez magában foglalja azt az ágazatok között átívelő értekezést, aminek a célja, hogy kifejlesszen egy ASP helyettesítő vírust a Minnesotai Egyetem közreműködésével. A projektben részt vesznek még befektetők a privát szektorból, valamint az Egyesült Szójabab Bizottság takarmányozás technikai csapata is. Ez lehetővé tenne egy ASP vírus teszt kidolgozást és egy hivatalos takarmány alkotókra vonatkozó kockázat értékelés elkészÍtését.

Forrás: https://www.agdaily.com/news/us-pork-soybean-unite-keep-asf-bay/

A biogazdálkodás elnevezés országonként változik: organikus, ill. szerves, biológiai (bio), ökológiai.
Azonban ezen kifejezések mind ugyanazt jelentik.

Biogazdálkodáson a műtrágya és szintetikus növény védőszer nélküli, a természetes biológiai ciklusokra, szervestrágyázásra, biológiai növényvédelemre alapuló gazdálkodási formát értünk. A törvényi megfogalmazás szerint pedig, mindazon termék ökológiai termék, amely megfelel a minősítési rendszer követelményeinek. A minősítési rendszert és annak működtetését az IFOAM -International Federation of Organic Agriculture Movements / Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége végzi. Az ebben lévő száz ország, több mint 700 tagszervezetét magában foglaló szövetség, közzéteszi a biotermékek minőségi irányelveit, szervezi a biogazdálkodó mozgalom tapasztalatcseréjét, ellátja képviseletüket.

Az IFOAM teljes jogú magyar tagszervezete a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. 
(skeeze képe a Pixabay -en.)

A biogazdálkodás terjedése szerte a Földön megkérdőjelezhetetlen. A 2018-as év végén összesen 71.5 millió hektárt műveltek organikusan, összehasonlítva az előző évvel, ez 3%-kal nagyobb terület vagy más számokkal kifejezve, 2 millió hektárral több. Ezek a legutóbbi számok, amik a „A Világ Biogazdálkodása” -ban szerepelnek, amit az Organikus Kutató Intézet (FiBL) és az IFOAM tett közzé. A jelentés 186 ország, biogazdálkodással foglalkozó gazdáinak adataiból készült el. Ausztrália büszkélkedhet a legnagyobb területtel ilyen téren, 35.7 millió hektárral, a második Argentína 3.6 millió hektárral, őt pedig Kína követi 3.1 millió hektárral. Ausztrália nagy bio területeinek köszönhetően, majdnem a összes ilyen terület fele Óceániában van (36 millió ha), ezt követi Európa 22%-kal (15.6 millió ha), majd Latin Amerika jön a maga 11%-ával és 8 millió hektárjával.

A biogazdálkodás célja a növények saját ellenálló képességének
kifejlesztése, valamint a természetes szabályzó folyamatok
fenntartása.
(Photo by Markus Spiske on Unsplash)

Jelenleg a világ mezőgazdaságilag művelt területének, mindössze a 1.5%-án folyik biogazdálkodás, de nagyon sok országban ettől jóval magasabb számokkal találkozhatunk. A három vezető ország a biogazdálkodás arányát nézve, Liechtenstein (38.5%), Szamoa (34.5%), és Ausztria (24.7%). Tizenhat országban 10%-nál nagyobb volt az ökológiai gazdálkodás alatt álló földek aránya 2018-ban. Ebben a top 16-os listában olyan európai országok is benne vannak, mint Észtország, Svédország, Olaszország, Litvánia, Svájc, Finnország és Szlovákia. A fentebb említett jelentés alapján, a 2018-as évben 2.8 millió volt a biogazdálkodók száma.  Ahogyan az előző években is megszokhattuk, így idén is a legtöbb biogazdálkodással foglalkozó személy Indiában volt (1 149 000 fő), majd Uganda következett (210 000 fő), végül, de nem utolsó sorban Etiópia jött (204 000 fő).

A világ termelőinek körülbelül 47%-a Ázsiában él,
utánuk következnek az afrikaiak (28%), és az európaiak (15%).
(Aamir Mohd Khan képe a Pixabay -en.)

Az ökológiai termékek iránti vásárlói kereslet szintén növekvő tendenciákat mutat világszerte. Olyannyira, hogy bioélelmiszerek globális kiskereskedelmi forgalma 2018-ban először haladta meg a 100 milliárd dollárt. 2017-ben ez az érték még 97 milliárd dollár volt. A legnagyobb biopiacok az USA-ban (40.6 milliárd), Németországban (10.9 milliárd) és Franciaországban (9.1 milliárd) voltak. A legnagyobb térhódítást Franciaországban érték el az ilyen termékek, ahol az ökológiai piac több mint 15%-os növekedést ért el. A biotermékek legnagyobb élelmiszerpiaci részesedéssel Dániában rendelkeznek, ez az érték pedig 11,5%.

Az ökotermékek fő jellemzője a magasabb tápérték, ami a
termesztési rendszerből kihagyott “növényvédőszerhiánynak” tudható be.
(Jill Wellington képe a Pixabay -en.)

A FiBL és az IFOAM szerint a kiadvány nemcsak azt mutatja, hogy 2018 szintén rekordév volt a globális biogazdálkodásban, hanem kiemeli a betöltött szerepét az ENSZ fenntarthatósági céljainak megvalósításában. „A könyv rávilágít, hogy a biogazdálkodás érinti majdnem az összes megfogalmazott célt (…)  hogy néhányat említsünk, az ökológiai mezőgazdaság hozzájárul az éghajlatváltozás kezeléséhez, az élelmiszer mennyiségi és minőségi biztonságának fenntartásában, a csökkenő biodiverzitás megállításában és a fenntartható fogyasztási szokások előremozdításában.”, - írta Urs Niggli professzor, a FiBL igazgatója és az IFOAM ügyvezetőigazgatója Louise Luttikholt a jelentés előszavában.

Forrás: https://www.globalagriculture.org/whats-new/news/en/33932.html  
               Dr. Szabó András - Ökogazdálkodás a magyar mezőgazdaságban

Bejegyzésünk az automatizált mezőgazdasági rendszerekkel foglalkozó minisorozatunk második része, az előző rész ide kattintva olvasható el

"A gazdálkodás sokkal bonyolultabb mint más iparágak"- mondja Joshua Woodard  a Cornell mezőgazdaság-vállalkozási és pénzügyi professzora, az Ag-Analytics mezőgazdasági adatokra specializálódott cég alapítója. "Ez egy igazán összetett gyakorlat-alapú környezeti és irányítási rendszer". Az Ag-Analytics erre akar áthidaló megoldásokat nyújtani. Könnyen használható adat-értelmező eszközökkel szeretné segíteni a gazdákat a földjeikkel kapcsolatos tervezésben és nyomonkövetésben. A farmkezelési platformjuk az adatokat John Deere eszközökön szerzi be, majd azokat kombinálja egyéb adatbázisokkal, mint műholdas képek, időjárás előrejelzések, hogy pontosabb, adott farmra szabott előrejelzéseket adjon. A távolról működtetett algoritmusok nagy hatással lehetnek a technológiailag kevésbé bonyolult gazdaságokra is. A fejlődő országokban élő gazdák csak minimális mennyiségű adattal dolgoznak és ugrásszerű termelékenység növekedés előtt állnak úgy, hogy felhő alapú algoritmusokat használnak drága gépek helyett földjeiken. A FAO szerint  a lehetséges hozamok 20 és 40%-a semmisül meg minden évben évben a kártevők és fertőzések következtében. Az olyan lehetőségek mint a Plant Village és FARMWAVE lehetőséget nyújtanak a gazdálkodóknak arra, hogy  a beteg növényekről, rovarokról, gyomokról telefonnal készített képek  informatikai programok általi elemzése révén másodpercek alatt felismerhessék a konkrét problémát. FARMWAVE már jelenleg is a világ több országában dolgozik a gazdálkodókkal akik, a nagy távolság ellenére hasonló problémákkal küzdenek amelyek felismerését szintén segíthetik az Al-rendszerek. 

 Azonnali lehetőség a probléma felismerésére és kijavítására, a fenntarthatóság, és a tökéletes hatékonyság, ami mindenkit érdekel (GIF: https://www.farmwave.io/oem)

"Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) ugyan úgy néz ki Afrikában, mint az USA-ban."- mondja Craig Ganssle a FARMWAVE  alapítója és vezetője.

Indiában egy csapat az ICRISAT (Nemzetközi Terménykutatási Intézet Félszáraz Trópusi Klímára), élő előrejelzéseken dolgozik, melyek segíthetik a gazdálkodók speciális beavatkozásait terményeik védelmében. Az ICRISAT felhő alapú számítástechnikát, gépi tanulást és IoT-szenzorok ( az "Internet of Thing" rövidítése magyarul olyasmit jelent, hogy kétirányú kommunikációt folytató eszközök) adatait használják személyre szabott kártevőkockázati előrejelzések készítéséhez.

"Amikor a gazdák kártevőt látnak rögtön a kártevőirtó szerek után nyúlnak"- mondja Dr. Mamta Sharma az ICRISAT vezető kutatója. "Ez a lehetőség segíteni fogja a farmerek által használt permetezőszerek mennyiségének csökkentését.", "Segít felismerni a felmerülő veszélyeket"- tartja Dr. Sharma.

Zöld Robotok

A beltéri gazdálkodás világszerte jelenleg 2,3 millió négyzetláb (kb. 200.000 négyzetméter) nagyságú területen zajlik, de ez a terület a termelőktől származó adatok alapján, az Agrilyst elemző cég  jóslata szerint 22 millió négyzetlábra (kb. 2millió négyzetméter) is emelkedhet az következő öt évben. Annak ellenére, hogy jelenleg az ilyen projektek magas beruházási költségűek és a jelenleg jövedelmezően termeszthető termékek korlátozottak, az Al-kutatások nagy részét üvegházakban és egyéb beltéri helyeken végzik, mivel a szántóföldi területek csökkenésével az ilyen módszerek felértékelődnek majd a jövőben. A beltéri termesztés akár hússzor annyi gyümölcs és zöldség előállítását teszi lehetővé azonos területen mint a kültéri gazdálkodás, miközben egy tanulmány szerint 92%-kal kevesebb vizet használ fel, összességében pedig egy cég akár 99%-kal is kevesebb vizet használhat fel.

A beltéri termelés hatékonysága a szántóföldek csökkenésével folyamatosan értékelődik fel (Photo by Markus Spiske on Unsplash)

A kaliforniai San Carlos-ban két robot halad egy hidroponikus farmon, melyeket a nemrég indult start-up, az Iron Ox fejlesztett ki. Ezeket a tervező, gondoskodó és betakarító eszközöket egy számítógépes program felügyeli, amely "Az Agy" becenevet viseli. Már az Al megjelenése előtt is ismerték, hogy a hidroponikus rendszerek kevesebb vizet fogyasztanak, kevesebb növényvédő szert igényelnek, és kevesebb helyen termelnek több növényt, Az ilyen termelés azonban hírhedten munkaigényes, és megköveteli a növények átültetését időről-időre a különféle növekedési szakaszokban. A robotok ezen monoton feladatokhoz való kiképzése kicsit segítheti a fellélegzést az alacsony haszonkulcsok nyomása alól. 

"Sok, ma már lehetséges dolog öt évvel ezelőtt még lehetetlennek tűnt a laboron kívül!"- mondja Brandon Alexander az Iron Ox vezérigazgatója.

A javított mezőgazdasági folyamatok összességében jobb élelmezési lehetőségeket eredményeznek. A kis területű, beltéri gazdaságok hatékonyságának növelése a városokhoz közelebb termelt ételek lehetőségének megvalósítójává válhat. A legtöbb termék az USA-ban átlagosan 2000 mérföldet tesz meg a gazdaságtól a polcig, ami jelenleg arra készteti a gazdálkodókat, hogy a fajták megválasztásánál a szállíthatóság előnyt élvezzen az ízélménnyel szemben. "A friss nem is olyan friss!"- mondja Alexander.

A jelenlegi robotizált rendszer fejlesztése után- Alexander elmondása szerint,- az Iron Ox hosszútávú tervei között szerepel belépni a növénynemesítésbe is a szerzett adatok felhasználásával. Az termelésből származó információk és az egyéb helyi információk alapján, algoritmusok segítségével az íztelen, de jól szállítható, egységes paradicsom és saláta fajták lecserélhetőek lesznek a különféle közösségi igényeknek megfelelő társaikra.

  "Olyan ízletes és igazán egészséges dolgokat állíthatunk elő, amit az emberek fogyasztani akarnak."- mondja Alexander. (Photo by Markus Spiske on Unsplash)

A bejegyzés Jackie Snow Egyesült Államok közszolgálati televíziós csatornájának (PBS) weboldalán található 2019. februári cikkének fordítása, az eredeti nyelven ide kattintva érhető el.

 Elég egészséges élelmet termelni a Föld népességének, a változó bolygón. A jövő egyik legnagyobb kihívása az emberiség számára. Nap mint nap hallunk újabb és újabb természeti katasztrófákról, az olvadó gleccserekről, az egyre szélsőségesebbé váló hőmérsékleti és csapadékeloszlási adatokról. Szerencsére nem csak mi tudunk ezekról hanem a kutatók is. A világ számos pontján folynak kutatások melyek a mezőgazdasági termelés új, alternatív lehetőségeit keresik. Kétrészes minisorozatunk a mezőgazdaság automatizálásáról szóló kutatásokba szeretne bepillantást nyújtani.

A nem is olyan távoli jövőben- a gyárakhoz hasonlóan,- mindennapossá válhat a majdnem teljes robotizáltság a mezőgazdaságban is. (Photo by Erik Mclean on Unsplash)

Automata termesztési rendszerek Hollandiában

A holland autópálya mellett, nem messze Amszterdamtól, a Wageningen University & Researches (WUR) kutató-üvegházai sorakoznak. Az egyetem méltán híres úttörő kutatásairól az agrárium területéről.  Az alábbiakban az egyik ilyenről igyekszünk beszámolni néhány szóban.

A kutatási célú üvegházakban gépek szabályozzák a növények számára a legfontosabb életfeltételeket. A fény, víz, a műtrágyák és a szén-dioxid optimális felvételét, de természetesen a hőmérséklet sem lehet kivétel ez alól. Számos, élettani kutatás által alátámasztott logaritmus fut folyamatosan a termesztett növények lehető legjobb növekedése érdekében, azonban nem minden körülmény vagy munkafolyamat gépesíthető, így ha csak minimálisan is, de emberi munkára is szükség van például a szőlő metszésénél. Ennek ellenére nyilvánvalóan látszik, hogy ki irányít...

Kihívás

Szakértők becslései szerint 2050-re a Föld népessége elérheti a 9 milliárd főt, miközben a termőföldek 1970-hez képest 30%-kal csökkeni fognak. A gazdálkodóknak tehát minden segítségre szükségük lesz, így az automatikus termesztési rendszerekre is mint például az Al. Segítségükkel felülvizsgálhatóak az eddigi módszerek, változást érhetünk el az elmúlt 70 évben letrejövő, hosszútávon fenntarthatatlan gazdálkodási rendszerekben.

A "Zöld Forradalom" az 1950-es években kezdődött el, amikor a magas hozamú növények, új fajták, műtrágyák,  és az öntözéstechnológia elterjedése robbanásszerűen megnövelték az élelmiszerelőállítást különösen a fejlődő országokban, egymilliárd ember mentve meg az éhezéstől. Ugyanakkor a növényvédőszerek felelőtlen használata csökkentette a biodiverzitást, a talajt kizsaroló tápanyaggazdálkodás rontotta a talajok termékenységét, a túlzott műtrágyafelhasználás szennyezte a földalatti vízkészleteket.

 Az automatizált rendszerek segíthetik iparszerű növénytermesztés környezetbarátabbá tételét,  pontosabb vegyszer és energia felhasználás révén (Photo by Markus Spiske on Unsplash Bajorország)

"Az eddigi módszereket sosem hosszútávra terveztük"-mondja Danielle Nierenberg, a Food Tank elnöke amely egy igazságosabb haszonszerző rendszer létrehozásán fáradozó szervezet. Nierenbeg hozzátette: "A gazdálkodóknak valószínüleg vissza kell térniük a természetes módszerekhez, azonban ezt nehezíti, hogy az ipari jellegű temelés növekvő hozamai nagy nyomást jelentenek a kis méretű gazdaságokra, ezzel kényszerítve őket az alkalmazkodásra a fennmaradás érdekében."

Az automatizált rendszerek a "Zöld Forradalom" új korszakát hozhatják el a termelésben. Segíthetik az átmenetet a jelenből a hosszútávon fenntartható jövőbe. Egyre többen rendelkeznek a jó döntések meghozatalához szükséges adatokkal, de ez idáig sem sikerült egyszerű módot találni arra, hogy a termelők hasznosítani is tudják a jelen és a múlt adatait a gyakorlatban. Az ilyen rendszereket irányító algoritmusok azonban képesek lehetnek számításba venni az időjárás paramétereit, a piaci árakat, a terméshozamokat. Segítséget nyújthatnak a jobb vetési vagy ültetési idő megválasztásában, a pontosabb tápanyagkijuttatásban, és megtippelhetik, a betakarítás legoptimálisabb időpontját.

A WUR az egyike azoknak a helyeknek ahol az adatalapú termesztést vizsgálják több megközelítésből. Legutóbb öt, a téma kutatóiból álló csapat versenyzett a világ minden tájáról. 96 négyzetméteres üvegházakban termesztettek uborkát. Összehasonlítási alapként egy hatodikban hagyományos, kézi módszereket használtak. Minden csapatnak meg kellett alkotnia a saját logaritmusát, de szabadon eldönthették, hogy mennyire követik a az Al-modellek által kidolgozott megoldásokat. A csapatok érzékelőkkel és kamerákkal figyelték meg a növényeket így szükség esetén bármikor új adatokat vihettek be, vagy módosíthatták az algoritmusukat. A győzelemhez maximalizálniuk kellett a hozamot és a nyereséget, miközben csökkenteniük kellett a felhasznált erőforrásokat. A győztes a "Sonoma" csapat tagjai lettek. Tagjai a Microsoft Research alkalmazottjai, Dán és Holland egyetemek diákjai voltak. Silke Hemming a WUR üvegházkutató csoportjának vezetője szerint a győzelem kulcsa a mesterséges megvilágítottság növelése és a szén-dioxid koncentráció magasan tartása volt, az átlagos kertészetekhez képest. Más csapatok intuitív módszerekkel is próbálkoztak például a kisebb uborkák eltávolításával a meghagyott társaiknak esélyük volt nagyobbra nőni.

  Automatizált rendszerek, vertikális kertészet, úton a tökéletes hatékonyság felé. Paradicsomtő egy bajorországi üvegházban. (Photo by Markus Spiske on Unsplash)

"A verseny célja nem a győzelem, hanem a tanulás, és a tudásszerzés"- tartja Silke Hemming.

Az automatikus termesztési rendszerek így az Al legnagyobb problémája, hogy az algoritmus megalkotásához pontosan ismerni kell az adott kultúra igényeit. Pontos adatokra van szükség a fejlődéssel kapcsolatban napról napra, ami nagyon sok kutatást igényel. Az uborkaverseny az ilyen jellegű információk megszerzésének kiindulópontja lehet, amelyre más kutatók is alapozhatnak a jövőben.

A választott kultúra azért az uborka volt, mert világ szerte termesztett, gyorsan növekvő növény és az esetleges hiányosságokat gyorsan nyomon lehet követni a levelén. A szerzett tapasztalatokat azonban minden zárt körülmények termelt kultúrában hasznosítani lehet majd.

A verseny és a kapott eredmények csak az első lépések az emberi kíváncsiság és a gépek nyújtotta precizitás lehetőségeinek kombinálásában, a lehető leghatékonyabb termeléshez vezető úton.

Folytatjuk...

A bejegyzés az Egyesült Államok közszolgálati televíziós csatornájának (PBS) honlapján található cikk fordítása. Eredeti: https://www.pbs.org/wgbh/nova/article/does-ai-hold-key-to-new-green-revolution-in-agriculture/

Üdv a Techtanyán!

Oldalunkon megismerheted a modern gépesített mezőgazdaság újdonságait, beszámolunk a legkorszerűbb gépekről, a leghasznosabb applikációkről, és szolgáltatásokról. Megmutatjuk, a mezőgazdaság legmodernebb, néha "kocka" oldalát!

• gépbemutató
• applikációk
• gépesítés
• építészet

Itthonról és az egész világból.

Csatlakozz hozzánk a legújabb technológiák keresésében!

Ötleted van? Írd meg nekünk: kontakt.agropress@gmail.com

 Image by Jatuphon Buraphon from Pixabay 

Üdvözlünk a Szikszava oldalán!

 Célunk fiatalos lendületet adni a fiatalok és a mezőgazdaság kapcsolatának: segíteni megérteni a magyar és nemzetközi modern agrárium világát, beszámolni az újdonságokról, ledönteni a tévhiteket, választ adni a kérdésekre.
 Heti rendszerességgel olvashattok nálunk a magyar, az európai és a világ mezőgazdaságával kapcsolatos hírekről, érdekességeiről közérthető és szakmai témákban egyaránt. Emelett szeretnénk egy kis segítséget nyújtani a mezőgazdasági pályát választó társainknak is.

Témáink lesznek:
   -új gépek, appok, szoftverek
   -összefoglaló a legérdekesebb szakmai hírekből
   -érdekességek a második legősibb szakma magyar és nemzetközi történelméből
   -hasznos-haszontalan növények világa
   -állatok földben, vízben, levegőben
   -érdekes statisztikák, számok az ágazatról 

 Jó böngészést kívánunk!

Írj nekünk bátran:

kontakt.agropress@gmail.com