A Nebraskai Egyetem kutatása arra az eredményre jutott, hogy a marhák kukoricaföldeken több hasznot mint kárt okoznak. A kukoricatermelőknek nem kell tartaniuk a talajtömörödéstől, ha a műveletlen kukoricatarlón marhákat legeltetnek, derül ki a Nebraskai Egyetem (U of N) kutatásából. A következő évi növény termésátlagára nincs hatással az elővetemény szármaradványainak legeltetése, sőt a legeltetés kissé még növelheti is a következő év termésének mennyiségét.
Zsuzsanna Tóth képe a Pixabay -en
„Sok növénytermesztő aggódik, hogy a szarvasmarhák taposása hátrányosan befolyásolja a talaj fizikai tulajdonságait és rossz hatással van a következő évi növények fejlődésére is.”- mondja Mary Drewnoski, az U of N szarvasmarha kutatója. „Vizsgálataink során úgy találtuk, hogy a késő őszi-téli legeltetés nem eredményez sem jelentős talajtömörödést, sem negatív hatással nincs a következő év termésmennyiségére.”
A nemrégiben elvégzett, 3 éves tanulmány a kukorica szármaradvány hasznosítás három módjának a hatásait vizsgálta a talajtulajdonságokra és a következő évi növényre.
- legeltetés
- bálázás
- kontroll: szántóföldön hagyás
A vizsgálatokra Nebraska Állam 6 kutatóállomásán került sor. Egy kivételével mind no-till technológiát alkalmaz, négy helyen folytatnak öntözést, kettőn nem. Egyes állomásokon monokultúrában, másokban szójával vetésváltásban termelik a kukoricát.
„A legeltetési-kísérletek során a cél az volt, hogy a szármaradványok 12-15%-át etessük fel.”- mondja Drewnoski. „A tehenek válogatva legelnek, a csuhét és a levelet eszik meg elsőnek. Ezek a legtáplálóbb részek, az elővetemény utóhatásáért kb. 30%-ban felelősek. A szár elfogyasztásából nem nyernének elég energiát a testük fenntartásához.”
Francesco Pitarresi képe a Pixabay -en
A legeltetési-kísérlet során az állatok november, december, január hónapokban voltak a tarlókon. Következő év tavaszán végzett mérések alapján a tényleges szármaradvány csökkenés nem érte el a 20%-ot. A talajtakarás aránya az alábbiak szerint alakult:
- legeltetés: 77,5%
- bálázás: 45,8%
- kontroll: 88,7%
„A szármaradvány egy részét elhordja a szél, és a legeltetés során egy másik része betaposásra kerül a talajba. A betaposással és a marhák trágyájával keveredve a szárazanyag 90%-ban vissza kerül a földbe. Tartamkísérletekben megállapították, hogy hosszútávon a tarlón történő legeltetés következményeként a talaj mikrobiobiális aktivitása növekszik, amely pozitív hatással lehet a következő év terméshozamára is.”
A tarló állományeltartó képessége a kukorica hozamától függ. Egyértelmű a kapcsolat a termésmennyiség és a tarló táplálóértéke között. Azt javasoljuk, tehenenként 100 bushel/ hónap kukoricával számoljanak takarmányozási szempontból. A legeltetési idő lerövidítésével növelhető az állománysűrűség.”
Nebraskában a tarlólegeltetés ára 180 bushel hozam esetén 15 dollár/acre körül alakul. „Ez egy tehén takarmányozását 54 napig biztosítja, napi 28 centes költséggel. Ez kevesebb mint a szénával történő etetés költségének negyede. Általában az állatok tulajdonosa gondoskodik az itatásról és a felügyeletükről.”
Magyarázat: 1 bushel kukorica 25,4 kg, vagyis Mary Drewnovskiék kutatása szerint, 254 kg kukorica mennyiséggel kell számolni tehenenként, havonta. 1 acre= 0,4 hektár, vagyis nebraskai árak alapján 37 dollár 5 cent egy hektár legeltetési díja, ami 297 forintos dollár árfolyamon 11 004 Ft/ ha a napi 28 centes állítás pedig ez alapján 83 Ft/nap-ot jelent.
Az állatok taposásának a talajfelszínre gyakorolt negatív hatásai elkerülhetőek a legeltetés talajállapothoz való alkalmazkodásával. A no-till technológiával művelt földek decemberben és januárban a legalkalmasabbak, amikor a talajfelszín meg van fagyva. Stabilabb struktúrájuk miatt a régóta no-till területek legeltetésére a késő ősz vagy kora tavasz a legmegfelelőbb időpontok, amikor a periodikusan váltakozó fagyás-olvadás lazítja a felső réteget. Ha követjük a fenti stratégiát, megakadályozhatjuk a talajfelszín tömörödés ideiglenes fokozódását, és az ezzel járó növekedést pl. a vetőgép energiaigényében a tavaszi munkálatok során.
„A szarvasmarhák legeltetése a növénytermesztők számára a kiegészítő jövedelemszerzés, a tenyésztők számára pedig a téli költségek csökkentésének módja lehet”-zárja szavait Drenowski.
Bejegyzésünk Raylene Nickel agriculture.com oldalára írt 2020 januári cikkének fordítása. Eredeti:https://www.agriculture.com/livestock/cattle/grazing-corn-residue-proves-its-worth
