SzikSzava

agrárhírek a nagyvilágból

Őszi és tavaszi árpa áru és vetőmagtermesztése

2021. január 26. 19:00 - agropass

Az őszi és tavasz árpa termőterülete 2018-ban 48,3 millió hektár volt, ezzel az egyik legnagyobb területen termesztett növény a Földön. A korábbi kiemelkedően fontos szerepéből enyhén vesztett az 1980-as évek óta. Ennek oka, a búza és kukorica vetésterületének növekedése világszerte, illetve az olajnövények részesedésének robbanásszerű növekedése a korszerű nagyipari termelésben. Európa északi-régiójában hidegtűrése, jó alkalmazkodó képessége miatt kenyérgabonaként fontos a termesztésben. Az északi országok közül sok rendelkezik fejlett sörgyártással, ennek kiszolgálása is jelentős területeket igényel. Európa déli részein a takarmányozásban betöltött szerepe miatt termesztik elsősorban. Nélkülözhetetlen takarmánya a monogasztrikus állatoknak, a sertés és a baromfi takarmányozásában is fontos szerepet tölt be. Ez annak köszönhető, hogy lizin tartalma a búzáénál jobb, aminosav összetétele felülmúlja a kukoricáét.

Jelentősége hazánkban:

Az árpa vetésterülete Magyarországon lassan csökkenő tendenciájú. Ennek oka, hogy a vetésterület a takarmányozási felhasználás miatt szorosan összefügg  hazai állatállomány változásainak tendenciáival. A rendszerváltás óta tartó állatállomány csökkenés az árpa vetésterületeinek jelentős csökkenését eredményezte.

 Emellett a nemzetközi trendek itthoni követése sem kedvezett neki. A búza és kukorica, valamint a rohamosan növekvő napraforgó és repce vetésterület növekedése sok esetben az árpa kárára történt. Az árpát a köztermesztésben a rossz adottságú extenzív területek növényének tartják, ami nem annyira a növényben rejlő potenciálnak, mint az agronómiai döntéseknek köszönhető. Sok esetben nem használják ki a benne rejlő lehetőségeket, hiszen a jobb adottságú területekre a nagyobb jövedelmezőséggel kecsegtető növények kerülnek helyette. Emiatt a termésátlagok is limitált eredményekkel bírnak, bár növekedésük majdnem kompenzálja a területi csökkenést.

 A megmaradt területeken elsősorban takarmány, másodsorban söripari célra termesztik az árpát. A vetésterület további nagy arányú csökkenésére nem kell számítani, a jövőben stagnálás, sőt esetleg enyhe növekedés várható. Ennek oka lehet, hogy a gyengébb adottságú területeken extenzíven termelve a búzával felveszi a versenyt jövedelmezőségben, a talajra és az előveteményre kevésbé igényes. Termesztésével egészségesebb vetésszerkezet tartható fennt. Az állat és növénytermesztéssel egyaránt foglalkozó vállalkozásoknál is stabil hellyel rendelkezik. A csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokban is hasznos lehet. Igénytelenségét a talajra és előveteményre már említettem, ezzel a rosszabb területek hasznosítására nyújt megoldást, de ennél jóval több előnye lehet. Extra bevételi lehetőségeket rejt magában a söripari célra történő termeléssel, illetve korán lekerülő növényként lehetőséget ad a kettős termesztésre is.

Korán betakaríthatóságával elérhető a nyár eleji munkacsúcs széthúzása, ezáltal a géppark jobb kihasználása. Gazdaságilag is hasznos ezen tulajdonsága, hiszen korai bevétel forrás lehet a gazdálkodó számára. A korai arathatósága, igénytelensége a változó klíma miatt is kedvező.

Eredete:

Az árpa primer géncentrumúnak Közel-Keletet tartják a kutatók. Innen terjedt el a világ szinte minden tájára. Elsőnek Kr.e. 7000-8000 környékéről fedezték fel a nyomait. Széles körben való termeszthetőségének köszönhetően sikeresen terjedt el az Egyenlítőtől egészen az Északi-Sarkkör vonaláig. Alkalmazkodó képességét jól tükrözi, hogy a Himaláján is termesztik egészen 5000 méteres tengerszint feletti magasságig. Európába először az Égei-tenger partvidékének érintésével jutott el. Népszerűvé válását jól mutatja, hogy az Ókorban a legelterjedtebben termesztett gabonaféle volt kontinensünkön. Az eredetileg többsoros növény előbb kétsoros majd hatsoros formában is megjelent a termesztésben.

( https://bit.ly/3cc7FIs )

Rendszertana:

Az árpa az egyszikűek (Monocotyledonopsida) osztályába, a pázsitfűfélék (Poaceae) osztályába, és a Hordeum-nemzettségbe tartozó faj. Az árpafélék közös őse a Hordeum vulgare L. Ettől származik a Vadárpa (Hordeum vulgare subsp. spontaneum) és a Termesztett árpa (Hordeum vulgare subsp. vulgare) is. A Termesztett árpa két változata a kétsoros, illetve a négy és hatsoros változatok. A kétsoros (Hordeum vulgare subsp. vulgare convar. distichon) söripari felhasználású, általában tavaszi, újabban őszi vetésű is.  A négy és hatsoros (Hordeum vulgare subsp. vulgare convar. tetrastichum és convar. hexastichon) termesztése takarmány célú, vetése kizárólag ősszel történik. A Vadárpa (Hordeum vulgare subsp. spontaneum) elterjedt, veszélyes egyszikű gyomnövényünk.

Morfológiája:

Családra jellemző. Gyökere sekélynek mondható, bojtos. Szára szalmaszár. A növény magassága a fajta függvényében 80-110 centiméter. A szár szilárdsága és magassága fontos agronómiai tulajdonsággal bír. Általában 6-8 levelet fejleszt. Nyelvecskével és fülecskével rendelkezik (gazdász ábécé). Virágzata kalász virágzat, vagyis füzéres füzér. Morfológiailag kettő, hat és négysoros megjelenésű. A kalászpadkákon 3-3 egyvirágú kalászka helyezkedik el. A külső toklász szálkát visel. Ennek hossza fajtabélyeg, 18-20 centiméter. Létezik csupasz árpa is. Hatsoros  változat esetében mindhárom virág fertilis, a 3-3 fertilis kalászka külön sorban helyezkedik el, így kialakítva a „hatsoros” formát. Négysoros esetén mindhárom virág fertilis, de a szélső kalászkák egymás alá csúsznak, így alakul ki a négy oldalú látszat. Nevezik szabálytalan hatsorosnak is. A kétsoros változat esetében csak a középső termékeny, a két szélső virág steril, így alakul ki a „kétsoros” látszat.

( https://bit.ly/3ccDf90 )

Túlnyomóan öntermékeny. Termése szemtermés. Fontos agronómiai tulajdonsága a bokrosodás során létrejövő hajtások száma nagyban hozzájárul a termés mennyiségéhez. Bokrosodásban és termésmennyiségben az őszi fajták jobb tulajdonságúak. A tavaszi vetésűek között a kétsoros fajták felülmúlják a négysoros társaikat. Világszerte a tavaszi vetésű elterjedt, az őszi elsősorban Közép-Európában bír nagy jelentőséggel.

Barley Hordeum vulgare - Lizzie Harper

https://bit.ly/3pmKxKM )

Termesztéstechnológia:

Őszi árpa:

 Laza, homokos talajokat kedveli 6-os pH érték körüli savanyúságban. Általában a kisebb termőképességű táblákra vetik, pedig a vastag termőréteget meghálálná. Az ilyen, gyengébb adottságú táblákon van mégis létjogosultsága jelenleg, mert jövedelmezősége itt tud versenyképes lenni a rosszabb terméseredményű kukoricával, őszi búzával. Télállósága rosszabb a búzáénál, viszont jobban bírja a száraz tavaszi körülményeket, az aszály ritkán károsítja rövidebb tenyészidejének köszönhetően. Legjobb előveteményei a borsó és a repce. Jónak mondható a mák, korai burgonyák, közepesnek mondhatóak a siló és korai kukorica, más kalászosok. Gyenge a többéves kalászos, tavaszi árpa és a későn lekerülő kukorica. Másodvetésben silónak való növények (kukorica, cirok) szudánifű, köles pohánka vetésére ad lehetőséget. Tápanyagigénye (1 tonna termésre és a vele járó melléktermékre): nitrogén 27kg, foszfor 10kg, kálium 26kg, kalcium 6kg, magnézium 2kg. Vetésre csávázott vetőmagot használjunk. A vetés idejére az őszi búzánál érzékenyebb! Megfelelő ideje szeptember 20.- október 5. között van. A kívánatos vetésmélysége 3-5 centiméter között változik az adottságok függvényében. A vetőmag mennyiségéta csírázási képesség függvényében határozzuk meg 5-6 millió csíra/hektárral számoljunk. Konkurenciái a T1, T2, T3 egy és kétszikű gyomok. Veszélyeztethetik például a rozsdafélék,  és a kalászosok egyéb betegségei. Kártevői  például a gabonafutrinka, búzalégy. Betakarítása korai, június 20.- július 15. közé esik várhatóan. Az egész év során figyelni kell a szárszilárdságra, mert megdőlésre hajlamos. A betakarítás során figyelni kell a kalásztörés és a pergési veszteségek minimalizálására. A betakarított mag  takarmányozás miatt fontos beltartalmi értékei: nyersrost 6%, nyersfehérje 12-13,5%, lizin 3,7%

Csirke, Madár, Tyúk, Baromfi, Állati, Állatállomány

https://bit.ly/36at1BY )

Tavaszi árpa:

Középkötött, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Savanyú talajon romlanak a beltartalmi értékei. Talaj iránti igényessége a szigorú beltartalmi követelmények, és a rövid tenyészideje miatt jöttek létre. Éghajlatra szintén érzékenyebb őszi társánál. Hőre érzékeny, jó páratartalmat igényel a kritikus fejlődési stádiumaiban. Tenyészideje 95-130 nap.  Talaj és éghajlati igényei miatt jellemző termesztési körzetei alakultak ki hazánkban, egri lakóhelyem miatt a Mátra és Bükk-hegységek  közelébe tartozó, Észak-Alföldi régiót emelném ki, Kompolt-Miskolc környékét. Legjobb előveteménye a cukorrépa, ami ritkán tud teljesülni. Jónak tekinthető a silókukorica, burgonya, repce, mák. Közepes a napraforgó és kukorica. Rossz önmaga és őszi társa, illetve a talajt nitrogénnel feldúsító, így rossz beltartalmat okozó hüvelyesek. Tápanyagigénye 1 tonna termésre és a vele járó melléktermékre: nitrogén 20kg (kevesebb!), foszfor 9kg, kálium 21kg, kalcium 8kg, magnézium 2kg. Számomra figyelemre méltó, hogy a rövid tenyészidő ellenére majdnem azonos igényekkel rendelkezik. Vetése korai, „amint rá lehet menni a táblára”. Szakszerűen elkészített vetőágyba jó minőségű (fémzárolt, csávázott) magot vessünk. Vetésideje március 1.-20. között várhatóan. 2-5 centiméter mélyre vessünk adottságok függvényében, 4-6 millió darab csíra/ hektár normára számolva. Versenytársai a T2,T3 gyomok. Speciális betegségei a Levélrozsdák (Puccinia ssp.), Árpa lisztharmata (Blumeria graminis f. sp. hordei) Árpaüszög (Ustilago hordei). Kártevői a Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides), Gabonapoloska (Eurygaster spp., Aelia spp.), Vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.). Betakarítása az őszi búzáé előtt elvégezhető, a betakarítás időpontjának megválasztásakor kiemelten figyelni kell az értékes beltartalom megőrzésére, melynek elérése és megőrzése az egész év során fegyelmezett és tudatos technológiai végrehajtást igényel. Évjárat és technológia függvényében a tételek 70-80%-a felel meg a termeltetői, felvásárlási igényeknek. A minőség kritériumait az MSZ-08 1326-79 szabványban határozták meg. Vizsgálják az osztályozottságot, csírázási energiát, víztartalmat, csírázóképességet, fehérjetartalmat, ezerszemtömeget és a várható maláta extrakt-tartalmat.

 

( https://bit.ly/39hFaXZ )

Fajtaválasztás szempontjai:

Őszi árpa:

 A fajtaválasztásnál kiemelt szereppel bír a télállóság. Az árpa az őszi búzánál érzékenyebb a kifagyásra, különösen a hótakaró nélküli nagy lehűlések fenyegethetik. A hideg tél mellett a meleg tavasz végi, nyár eleji időjárás is megviselheti, ezért fontos, hogy a szélsőséges hőmérséklet ingadozásoknak való ellenálóság. Az egész év folyamán törekedni kell, a fajtaválasztással kezdődően a jó állóképességre, szárszilárdságra, az ilyen tulajdonságokkal rendelkező fajták szintén előnyt élveznek. Árpánál is fontos a jó betegség ellenállóság. A növény egyik fő erénye a korai betakaríthatósága, ezen szintén múlhat a technológiába való beilleszthetőség. A jó alkalmazkodás a termőhely független jó eredmények, jövedelmezőség miatt fontos. A jó fehérjetartalom a takarmányozási felhasználhatóság feltétele.

Tavaszi árpa:

 A nagyobb értéket képviselő sör célú árpákból is hektárra vetítve egyre többet szeretnének betakarítani a gazdák, jövedelmezőségük növelésének egyértelmű módja lehet a nagyobb termés elérése. A rövid rendelkezésre álló idő miatt az intenzív, gyors fejlődés és korai érés alapvető fontosságú. A jó bokrosodási erély, szilárd rövid szár a termésmennyiséget és a betakaríthatóságot determinálják. Szintén fontos a jó betegségellenállóság. Kívánatos az alacsony fehérje tartalom, >70% pelyvázottság, <9% pelyva arány, <16% nedvességtartalom, a nagy ezerszem és hektolitertömeg. A szigorú feltételek miatt a fajtát sokszor a termeltető szabja meg.

 

Fajták áttekintése:

A NÉBIH 2020-as fajtajegyzékét vizsgálva, illetve összevetve a korábbiakkal következtethetünk a termelés tendenciáira, hiszen a gazdálkodók igényei alapján kerülnek engedélyeztetésre vagy épp kopnak ki a fajták. Ezek alapján: őszi hatsoros fajtacsoportban 44db (2019: 42db) fajta található, megállapítható, hogy nincs nagy változás az előző évekhez, stabil fajtaszámmal a legtöbb fajtát tartalmazó csoport. Őszi kétsorosból 20db (2019: 21db) található, stabil kisebb fajtaszámú, a kétsoros szegmensben mégis növekvő jelentőségű csoport. Tavaszi hatsoros nem elérhető. Tavasz kétsorosból 31db (2019: 41db) található. Majd 25%-kal csökkent egy év alatt az engedélyezett fajták száma! Ez a fajtacsoport jelentősen csökkenő szereppel bír. A forrásaimban azt találtam, ennek oka az, hogy az őszi vetés esetén nagyobb termésbiztonság és nagyobb terméshozam érhető el a hosszabb rendelkezésre álló tenyészidő miatt.

A szélsőséges tavaszi időjárások mellet kockázatosabbá válik a tavaszi vetés sikeressége, ami a kisebb de értékesebb mennyiséget termő sörárpa esetén kiemelten fontos a jövedelmezőség tekintetében.


NÉBIH Fajtajelöltek kísérleti eredményei a következő linken megtekinthetőek: https://portal.nebih.gov.hu/-/fajtakiserleti-eredmenyek 

Árpanemesítés Magyarországon:

Őszi árpa:

 Dr. Szalai György és Dr. Mórász Sándor vezetésével, a heves megyei Kompolton az 1960-as évektől kezdődően. Céljuk a koraiság, télállóság, szárszilárdság fejlesztése a Kárpát-medence talajtani és éghajlati adottságaira legjobban illeszkedő fajták létrehozásával és a termőképesség növelése természetesen. Módszerük keresztezéses nemesítés alapján pedigré kiválogatás volt. Eredményeik az 1970-es évek elejétől nyomon követhetőek. A legjobb télállósággal rendelkező fajtáinkat köszönhetjük nekik például KH Rezko, kisparcellás kísérletekben is kiemelkedően szerepelnek: KH Viktor abszolút rekorder 11,73 tonna/hektár.

Árpa, Getreideanbau, Árpa Termesztése, Gabonafélék

(Hans Braxmeier képe a Pixabay -en.)

Tavaszi árpa:

 1980-tól jelentős mértékben, szintén Dr. Mórász Sándor vezetésével kezdődően. Módszerük során a külföldi együttműködő nemesítők fajtáit tesztelik és honosítják a hazai körülményeknek leginkább megfelelőeket. Eredményeikkel sikerül a termőképességet és a stressz-rezisztenciát növelni, illetve kiegyensúlyozottabb söripari minőséget elérni.

A Szegedi Gabonakutató Intézet szintén számos hazai nemesítésű fajtával rendelkezik, amelyek jól kiszolgálják a hazai termelői és minőségi elvárásokat egyaránt például GK Torma, GK Judy amely rendre élmezőnyben szerepel az hazai vetőmagelőállítási területeken.

Árpa vetőmagtermesztése:

A vetőmagelőállítás termesztéstechnológiája sok esetben megegyezik az árutermelésével, azonban itt még fontosabb a folyamatos állapotfelmérés és szükség esetén a beavatkozás a nagy értékű termék védelmében. Az árpa öntermékenyülő növény. Kétméteres elválasztó és 100méteres szigetelési távolságot kell tartani a fajták és az árutermelési területek között. Egész év során gyommentesen kell tartani az állomány különös tekintettel a galaj-félékre, vadzabra, apró szulákra. Magágyelőkészítés sikeressége az egész termelés sikerét alapjaiban határozza meg. A szárbaindulás után kerülni kell a nitrogén kijuttatását a szárszilárdság megőrzése és az ellenállóság megőrzése érdekében. Az árutermeléshez képest alacsonyabb csíraszámmal kell vetni. A kalászhányást követően az egyöntetű végeredmény érdekében 1-3 alkalommal szelekciót kell végezni. A szántóföldi ellenőrzés alkalmait és a vizsgálandó paramétereket az MSZ 6353:1998 szabvány határozza meg. Az árpa vetőmag minősítése az MSZ 7145:1999 szabvány alapján történik. Vizsgálásra kerül a csírázóképesség, tisztaság, idegen magok aránya, anyarozs fertőzöttség, és a nedvesség. 

 ( https://bit.ly/3cbMQg0 )

Az ábra alapján megállapítható, hogy a vetőmagtermesztés hazai tendenciája követi a hazai árutermelés által vele szemben állított igényeket, vagyis csökkenő területen zajlik. Fontos azonban megjegyezni, hogy felhasznált vetőmagok  jelentős része  külföldről származik ezért a kapcsolat a hazai áru célú vetésterület és a vetőmag célú szaporító terület nagysága között lazán kapcsolódik.

 

Források:

komment

Talajművelés, talajhasználat talajtani hatásai

2020. május 27. 07:00 - agropass

Emberiség  mindennapi életének alapját képezi az élelmiszerek előállítása, ami ezer szállal kötődik talajainkhoz, ezért Földünk egyik legfontosabb (feltételesen megújuló) természeti erőforrásának tekinthetjük. A talajok közötti különbségekről már i.e. 3000 évvel is írtak az ókori Kínában, de az Eufrátesz vidékét is jó árpatermő talajairól ismerték  már i.e. 2400 körül.

green-tractor-plowing-the-fields-on-focus-photography-2933243.jpgJannis Knorr fotója a Pexels oldaláról)

A talajművelés földkéreg felső termékeny kérgének különféle eszközökkel való mechanikai alakítása, megmunkálása. A talaj egy háromfázisú polidiszperz rendszer, alkotói szilárd, folyadék és gáz fázisú anyagok. Művelés célja a talaj levegő és vízgazdálkodásának  javítása által minnél kedvezőbb fejlődési közeget biztosítani a növények számára. Az egyes évszakok, időjárási helyzetek más-más feladatokat szolgáltatnak a gazdálkodóknak. Télen a nagy mennyiségű csapadék elvezetése a cél, a vegetációs időszakban pedig a nedvesség megőrzése, illetve az optimális levegőzöttség fenntartása. A művelés és használat nagy szakszerűséget igényel a talaj pusztulásának megelőzéséhez vagy a már folyamatban lévő pusztulás megállítása végett.

A helyes művelési rendszer kialakításához feltétlenül ismerni kell a talajunk fizikai paramétereit, a termesztendő növény igényeit, és a környék időjárását.

A talajtulajdonságokat állandó és változó tényezőkre bonthatjuk. Az állandóak nem, vagy csak hosszú idő alatt változó fizikai és kémiai tulajdonságok. IIyenek a kötöttség, a fizikai féleség, a sűrűség, szervesanyagtartalom vagy éppen a biológiai és kémiai tulajdonságok. A változó talajfizikai tényezők gyorsabban változó, változtatható dolgok. Ide tartozik a nedvességtartalom, térfogattömeg, pórustérfogat, kultúrállapot. A kultúrállapotban lévő talajra a kedvező levegő, víz és hőforgalom, morzsás szerkezet, aktív biológiai élet jellemző. A biokémiai folyamatok a növényekre kedvező hatással zajlanak, a szervesanyag  termelődése és bomlása egyensúlyban van, az őt érő kémiai anyagokkal szemben jó a pufferképesség és a művelőgépek által okozott mechanikai károsítás kevésbé érvényesül. A talaj állapotát a művelhetőség, a környezetére gyakorolt hatása és a növénytermesztésre való alkalmassága alapján határozzuk meg. Fizikai paraméterekkel egzakt módon meghatározható. A jó művelés hatására a paraméterek javulnak, rossz esetben romlanak.

field-4185332_1920.jpgDarkWorkX képe a Pixabay -en.) 

Probléma lehet például a tömörödöttség amely csökkenti a  víz, hő és levegő átjárhatóságát. Oka lehet a taposás vagy a többszöri hasonló mélységben történő művelés. Az eketalp-tömörödés 20-36cm mélységben alakulhat ki 2-10cm vastagságban. A tárcsatalp-tömörödés nedves talajban 6-18cm mélységben alakul ki. Ezen jelenségek felismerhetőek lehetnek a csapadék felszíni pangásáról, a növények gyökereinek vízszintes növekedéséről, illetve arról, hogy a talaj lemezessé válik a tömör rétegekben. A probléma kezelésére megoldás lehet a középmély vagy mély lazítás, amely során a kialakult tömör réteg felszakításra kerül forgatással történő bolygatás nélkül.

Szintén művelési hiba okozhatja a rögössé vagy ép porossá válást. A rögösödés száraz, tömörödött állapotban lévő talaj rossz eszközzel történő művelése során alakul ki. Létrejöttét segíti a  bolygatatlan fedetlen talaj (tarlóhántás fontossága). A porosodás a mechanikai  ráhatások következménye. Eső hatására eltömítheti a pórusokat ellehetetlenítve a víz és a levegő mozgását. Megelőzésükre fontos a betakarítással egymenetben elvégzett tarlóhántás, a fokozatosan mélyülő művelés és a biológiai tevékenység növelése istálló vagy zöldtrágya talajba juttatása által.

tractor-5214998_1920.jpgHermann Kollinger képe a Pixabay -en.)

Fő talajtípusok hatása  a talajművelésre:

Váztalajok:  Gyenge víz, levegő és hőgazdálkodás jellemző rájuk. Kis aktivitásúak, vékony a termőréteg. Mezőgazdasági szempontból a homoktalajok bírnak jelentőséggel. Minimális kolloid tartalmuk meghatározza rossz szerkezetmegtartó képességüket. Minden művelés szárítja a talajt, ami az ilyen talajokon különösen kerülendő. A két fő célnak a csapadék megőrzésének és a talaj helyben tartásának kell lennie. Kerülni kell a tarlóhántást, feltörni közvetlenül a magágykészítés előtt szabad, minden művelet után zárni kell. A műveletek hatástartama rövid

Kőzethatású talajok:  Gazdag humuszos A-szint és szilárd vagy lágy alapkőzetből álló C-szint. Alapkőzet nagy hatással bír. Hőgazdálkodásuk kedvezőtlen ezért a szervesanyag lebomlása mind nyáron mind télen korlátozott, a le nem bomlott szerves anyag felhalmozódhat. Humidabb viszonyok között a  csapadék a Ca és K sókat kimoshatja ezzel a feltalaj gyengén savanyúvá válhat.

Barna erdőtalajok:  Dombvidékek talaja. A,B,C szintek egyaránt kialakulnak. Az A szervesanyag felhalmozódás és kilúgzás, B a humuszmentes felhalmozódás szintje, C az alapkőzet. jellemző folyamatai a humuszosodás és a kilúgzás. A humid körülmények miatt jelentősek az agyaggal kapcsolatos jelenségek: agyagosodás, agyagvándorlás, agyagszétesés. Szintén fontosak a glejesedés és a savanyodás.Művelés tekintetében a csapadék okozta kilúgzás elsősorban a Ca-ionokat és a tápanyagokat érinti, a felső rész elsavanyodhat és tápanyagokban szegény lehet, a Kalcium kimosódása rontja a szerkezetet, elősegíti az erózió kialakulását. Fontos a meszezés és a művelés megfelelő iránya.

Csernozjom talajok: Alföldi területeinkre jellemző talajok. A szárazabb klíma és a jellemző növénytakaró vastagabb humuszos szint kialakulását teszi lehetővé. Bázikus kémhatás a jellemző. Mezőgazdaságilag a legkedvezőbb talajok. Folyamatai a humuszosodás, kilúgzás, agyagosodás, szénsavas mész fluktálása. Művelésükre lett kitalálva a Magyarországon klasszikus őszi mélyszátántást, tavaszi elmunkálást, tarlóhántást tartalmazó sor. Fontos a szerkezet megóvása, a porképzés és tömörödés megelőzése.

Szikes talajok: Sófelhalmozódás jellemző, hazánkban a legtöbb nehézséget okozó talajok. A szoloncsákos sófelhalmozódás esetén a maximum a feltalajban, míg szolonyeces felhalmozódás esetén a mélyebb rétegekben. Folyamatai a humuszosodás, kilúgzás, sófelhalmozódás ( legkárosabbak az Na-sók), sztyeppesedés, oszlopos szint kialakulása. A Na-ionok jelenlétében a  humuszanyagok Na-humátokká alakulnak. Gazdasági jelentőséggel a szolonyec talajok bírnak.  A Na-sók  okozzák a a kedvezőtlen talajfizikai tulajdonságokat. A mélység helyes megválasztása kiemelt jelentőségű a  káros sók felszínre kerülésének elkerülése érdekében.

saline-5043800_1920.jpgGyörgy Tihanyi képe a Pixabay -en.)

Réti talajok: A víz határozza meg a morfológiai bélyegeiket. A humusz anaerob körülmények között keletkezik ez okozza a fekete színt. A lecsapolások miatt átalakulásuk más típusokká folyamatosan zajlik. Nagy kolloidtartalom lassó vízáteresztés, gyakori levegőtlenség jellemző rájuk ezért sokszor hideg talajok. Művelésüknél kiemelt szerepe van a tömörödöttség csökkentésének és a vízbefogadás növelésére. Jó eszköz lehet a lazító amellyel  mélyen tudunk művelni a  káros réteg felszínre kerülése nélkül.

Öntés és hordaléktalajok:  A talajképződést a víz mozgató., lerakó ereje gátolja. Jelentőségük az alöntésektől függ. Víz és hőgazdálkodásuk javításra szorul

Mocsári és ártéri erdők: Csekély előfordulásúak többségükön nem zajlik mezőgazdasági művelés. Nagy a szervesanyagtartalmuk, nagyon lazák, nagy a vízkapacitásuk jellemző folyamatuk a glejesedés, későn melegednek fel.  Művelés során segíteni kell a párologtatást pl tavaszi szántással, és védeni kell a deflációtól.

Napjainkban általános elvárás a fenntarthatóság és környezetünk védelme, ami a megszokott gyakorlatok felülvizsgálását igényelheti például a talajművelés rendszerének létrehozása esetén is.

tractor-5205378_1920.jpgHermann Kollinger képe a Pixabay -en.)

Hagyományos talajhasználat hatása a talaj állapotára és a környezet minőségére:

  • művelés mélységében tömör záróréteg alakul ki ami felett összegyűlik a csapadékvíz, így vízkár keletkezik (eliszapolás, kimosás, termőhely állapot romlása)
  • nő az erózió és defláció veszélye
  • lassul a tápanyagok feltáródása
  • rögösödés és porosodás ciklikus változása
  • cserepesedés veszélye áll fenn
  • felborulnak a biológiai folyamatok
  • csökken a szervesanyagtartalom
  • romlik a művelhetőség

 

Az új művelési irányzatok  a talaj és a környezte minőségének javítására és védelmére irányulnak:

  • a művelés menetszámának csökkentése
  • a szerkezet védelme, az eroziós, deflációs károk csökkentése
  • a művelési irány gondos megválasztása, lejtős területeken
  • a talajban lévő biológiai élet kímélése
  • termékenység védelme
  • nedvesség veszteségek csökkentése

Olyan művelési és vetési rendszert nevezhetünk talajvédőnek amelyben a felszín védelme érdekében a vetés után legalább 30% fedett tarlómaradványokkal, el és lesodrása 50%-kal kisebb mint hagyományos művelés esetén. Ide tartoznak: no-till, slot planting, strip-till, ridge-till.

crop-4230045_1920.jpgAndreas Göllner képe a Pixabay -en.) 

Talajaink a jövő generációinak öröksége, veszélyeztetésükkel saját gyermekeink jövőjét kockáztatjuk. Nem vitatható tehát a szakszerű talajművelés fontossága.

 

 

 

Forrás:

Kátai János (2011) Alkalmazott talajtan 1. fejezet: A TALAJ SOKOLDALÚ FUNKCIÓI

Kátai János (2011) Alkalmazott talajtan 8. fejezet: A TALAJMŰVELÉS ÉS A TRÁGYÁZÁS HATÁSA A TALAJ TALAJTERMÉKENYSÉGRE ÉS A KÖRNYEZETRE

Dr. Schmidt Jenő (2011) Földműveléstan 1.fejezet: A talajművelés célja és feladata. Hagyományos és új megközelítés

Dr. Schmidt Jenő (2011) Földműveléstan 5.fejezet: A főbb talajtípusok hatása a talajművelésre

Dr. Schmidt Jenő (2001) Földműveléstan 2.fejezet: A talajművelést befolyásoló talajfizikai tényezők, a talajok állapotát és művelhetőségét meghatározó paraméterek

 

 

dr. Balázs Sándor Zöldségtermesztők kézikönyve: Talajművelés

 

komment

Napraforgó-nemesítés jelentősége Magyarországon

2020. május 23. 14:08 - agropass

A napraforgó a legfontosabb olajnövény Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. Itthon a harmadik legnagyobb vetésterülettel rendelkező növény. Jövedelmezősége alapján a 2-3. helyet foglalja el  az évjárat függvényében. 2019-ben világ szerte 24 millió hektáron vetették a növényt, megnagyobb területen Oroszországban 14 millió hektáron (58,33%) míg az Európai Unióban 4,5 millió hektáron kerültek földbe a magok (18,75%).

marjorie-bertrand-vyg2mwkqqcu-unsplash.jpg(Photo by Marjorie Bertrand on Unsplash)

Magyarországot tekintve a vetésterület lassú növekedést mutat, néha már a biológiai határt jelentő területnagyságot is meghaladja. Országunk termésátlag tekintetében az EU három legjobb országa közé tartozik (Ausztria és Horvátország mellett), azonban a legnagyobb termelők közül elsőnek érte el a 3 t/ha termésátlagot! 2019-ben 1,7 millió tonnát takarítottak be belőle, ami kicsivel kevesebb volt az előző évinél.

A növény ismertetése dióhéjban:

A napraforgó (Helianthus annuus) a napraforgó nemzettség (Helianthus) fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó, lágyszárú, egyéves, kétszikű növény. Észak-Amerika déli részéról származik, vad formája (Helianthus annuus sp. lenticularis) is itt előforduló, természetes gyom. Virágzata fészek, felülálló, termése változatos méretű és formájú kaszattermés. Kaszattermésének néhány beltartalmi tulajdonsága a teljesség igénye nélkül: fehérje tartalom: 9-24%, olajtartalma: 22-62% közötti. Olaja: olajsav: 18-95%, linolsav: 2-75%, sztearinsav: <10%, palmitinsav: <10%. Tenyészideje: 80-170 nap. Rövidnappalos vagy fotoperiódusra érzéketlen növény. Kromoszómáinak száma alap esetben 17, a diploid sejteké 34. Idegentermékenyülő, rovarbeporzású.

Nemesítés kihívásai:

A gyomirtási technológiáknak, és az olajminőség iránti elvárásoknak történő megfelelés a két általános célkitűzés. Az elvárások növekedését jól példázza a forgalmazott szegmensek száma. Míg 1996-ban még csak 12 termelési szegmensbe kínáltak hibrideket, ez a szám 2017-ben 20-ra emelkedett! Ebből is látszik, hogy milyen nyomás nehezedik a nemesítőkre, elengedhetetlenné téve a hatékonyságuk növelését. Ehhez új nemesítési módszerek létrehozása szükséges. Igény van a génállomány bővítésére is. A szelekció felgyorsítása molekuláris markerek segítségével szintén fontos, akárcsak a minél szélesebb körben való tesztelés megvalósítása. Az ezekhez a kihívásokhoz való alkalmazkodáshoz elengedhetetlen az összefogás és együttműködés állami és nonprofit szervezetekkel is a nemesítő házak részéről.

meric-tuna-rh8vxwhc5da-unsplash.jpg(Photo by meriç tuna on Unsplash)

Nemesítési célok:

A mindenkori általános cél a korábbinál nagyobb termőképesség és olajtartalom elérésére képes hibridek létrehozása. Ezek eléréséhez számos tulajdonság járul hozzá, mint például a kaszattermés, virágok száma a tányérban, a termékenyítőképesség, az ezer kaszat tömeg, hektoliter súly. Kívánatos a megfelelő bélszázalék, amiből a 75-85% közötti arány a megfelelő. Olajhibridek esetén az olajtartalom (48-55%) és olajminőség, hántolási hibridek esetén a fehérjetartalom (20-24%) és az aminosavak aránya a fontos.

Ezen tulajdonságokat számos agrotechnikai, biotikus és abiotikus tényező befolyásolja, amelyekre külön-külön és egyszerre is fontos odafigyelni.

Agrotechnikai

Biotikus

Abiotikus

talaj és tápanyagigény

csírázóképesség

sűríthetőség

szárhosszúság, szárszilárdság

állóképesség

tányérállás

gyökérerősség

egyöntetűség

érésdinamika

tenyészidő

kaszatpergés

Napraforgó peronoszpóra

Fehérpenészes rothadás

Szürkepenészes rothadás

Barna szárkorhadás

Szürke szárkorhadás

Fekete szárkorhadás

Barnafoltosság

Nedves tányérrothadás

Baktériumos tányérrothadás

Diaporthe

hidegtűrés

szárazságtűrés

megdőlés ellenállóság

talajtípushoz való alkalmazkodás

herbicid tolerancia

rezisztencia

 

Kiemelten fontos a peronoszpóra és a szádor fajok elleni ellenállóság növelése. A korábban nagy problémát jelentő posztemergens gyomirtást tette könnyen megoldhatóvá a herbicid-toleráns hibridek elterjedése.

Nemesítés módszerei:

  • Fajtanemesítés:

Tömegszelekció: legegyszerűbb és leggyorsabb, az eljárás hasonló a természetes kiválasztódáshoz. Széles körben alkalmazott eljárás tájfajták esetében, ahol a kiindulási alapanyag egésze értékes csak hangsúlyt kell finom hangolni. A szelekció fenotípus alapján történik pozitív vagy negatív kiválasztás alapján

Családtenyésztés: elitkiválasztás után többszöri egyedkiválasztás történik. Idegentermékenyülőknél, mint a napraforgónál heterozigóta családokat kapunk. A folyamat folytatódhat egymáshoz hasonló egyedek mesterséges elszigetelésével a többi családtól (családcsoport kiválogatás) vagy párostenyésztéssel (répafélékre jellemző).

Egyedszelekció: a célhoz legközelebb álló növények fenotípus alapján kiválasztásra kerülnek (elit). Az utódaik közé standardot vetnek megfigyelik őket. Az utódok legjobb 10-20%-át tovább viszik B aztán C törzskísérletekbe végig összevetve a standarddal. A folyamatot több tájon is elvégzik. A legjobb törzsek magja kerül felszaporításra.

Rekurrens és reciprok rekurrens szelekció: kedvező fajták tulajdonságainak egy populációban való egyesítése. A folyamatban a fajta egy-két gyenge tulajdonságát fejlesztik. A javítót donornak, a javítandót rekurrens szülőnek hívjuk. A visszakeresztezés ismétlése a rekurrenssel történik. Válogatás a megjelenő donortulajdonságok alapján. Reciprok esetében a szerepek felcserélődnek.

 sunflower-1507956_1920.jpg(adamkontor képe a Pixabay -en.)

  • Hibridnemesítés (heterózis nemesítés):

Beltenyésztés és egyedszelekció

Hal-sib szelekció: féltestvér szelekció,  nagy populációban önbeporzással kiválasztanak 100-500 növényt, a maradék pollennel teszter keresztezés zajlik. A következő évben az önbeporzottakkal ismétléses kísérlet, a teszteresekkel is. Szelekció és egymás közötti keresztezés. Hátrány, hogy egy ciklus több év, nagy a munkaerő igény, csak kisszámú egyeddel. Előny, hogy utódbírálat, teljesítménybírálat történik, környezet befolyásolt tulajdonságoknál is hatásos.

Full-sib szelekció: teljes testvér szelekció, hasonló előnyök és hátrányok

Backcrossing: visszakeresztezés, ennek során a keresztezett fajta eredeti genotípusa megmarad, a keresztezési partnerből csak az értékes tulajdonságokat viszik át az eredeti fajtába

Kombinációs nemesítés: különböző szülők tulajdonságait tervszerűen egyesítik új genotikpusokban

A génforrás kutatása és fejlesztése során új tulajdonságokat igyekeznek felfedezni és bevinni elit vonalakba. Ilyen például a rezisztencia. A gének forrásai általában a kultúrnövény vad  rokon fajai vagy mutációs források. A megfelelő genopool létrehozásakor a szintetikus populációk forrásai lehetnek interspecifikus hibridek, szabadelvirágzású fajták, heterózis források és származékjaik, reciklált vonalak.

Mivel a modern hibridek jelentősen beszűkítik, szükséges a genetikai kör bővítése. Az erre irányuló próbálkozások során az irányított mutagenezis nem járt sikerrel. A megoldást fajtapopulációk, tájfajták bevonásával, a 13 egynyári és a 36 évelő vad rokontól várják. Ilyen lehet a Helianthus deserticola amely száraz, napos helyek lakójaként partner lehet a szárazságtűrési tulajdonságok fejlesztésére. Másik módszer lehet a CRISP Cas eljárás. Ennek során transzgének nélkül végeznek génszerkesztést. Két alegység van, az első egy felismerő modul, amely a célszekvenica megtalálásához szükséges, a másik egy enzim, amely az DNS felvágását végzi. A sejt saját javítómechanizmusa által végezhető el a módosítás. Új tulajdonságok pontosan létrehozott mutációkkal történő kialakítására különösen alkalmas az eljárás. A napraforgónál gének inaktiválására alkalmazzák, ez azonban nehéz feladat mert közülük sok poliploid.

Beltenyésztési módszerek:

Segítségükkel 6-8%-kal nagyobb képességű szintetikus fajta állítható elő. A beltenyésztés során az öntermékenyítés megismétlésével leromlás történik. Napraforgó esetén ez a második nemzedékben éri el a mélypontot. Az ilyenkor a legkisebb leromlást mutató egyedeket, vonalakat kiválasztják, vegetatívan szaporítják és utódaikat elbírálják. A 4-6 legjobb klónból  szintetikus fajta kerül előállításra.

Öntermékenyítés a virágzaton belül

DH technika: feltétele a növényregenerálás embriogén kalluszból

Egyedszelekció az előállított teszthibridek fenotípusa és környezeti reakciók vizsgálata alapján

Markerszelekció: a markerek segítségével gyorsítható a szelekció, és a direkt szelekció. Feltétele, hogy a marker olyan DNS része legyen, ami szorosan kötődik az adott tulajdonsághoz. Mivel nagyon drága eljárás elsősorban más hatékony szelekciós módszerek hiánya esetén használják.

sunflower-1502357_1920.jpg(adamkontor képe a Pixabay -en.) 

Hibridkomponensek szembeni elvárások:

Anyai vonal: egytányérú, jó kombinálódó képességcitoplazmás hímsterilitás analóg

Apai vonal: sok oldalvirág, hosszú pollentermelés, restorer gének, bőséges pollenprodukció, jó komibálódó képesség

A nemesítés elvégzése után kórtani és agrotechnikai kísérletekkel folytatódik a munka. Vizsgálják a magok hidegtűrését (vetésidő kísérlet), a megfelelő tőszámokat. Ellenőrzik a fejlődő állomány tápanyagreakcióját, és érésdinamikáját is (deszikálás).

Hibridek típusai:

A genetikai laborokban és a szántóföldeken elvégzett munka  során számos hibrid jön létre, amelyek között minden termelő találhat számára kedvezőt. Igaz a jó termés elérése nemcsak a növényen múlik hiszen a gazdák jól meghozott döntései a legfontosabbak az egész termesztéstechnológiai sorban, ám ennek megkerülhetetlen eleme a megfelelő fajtaválasztás is, ami  akár 20%-ban is befolyásolhatja az eredményt. A döntés nem bizonyul könnyűnek hiszen míg 2017-ben 65db, 2019-ben 81db olajhibridet kínáltak Magyarországon a nemesítőházak. A peronoszpóra (704, 714 rasszok) és szádor-rezisztencia (E-rassz) már megszokott igény, a speciális zsírsavösszetétel és a gyomirtószer-rezisztencia a két legfontosabb modern választási szempont.

 

Napraforgóhibridek kínálata (https://bit.ly/2TwqhZc)

 

Olajminőség: Nemesítés eredményeiként olyan hibridek előállítása lehetséges, amelyek olajában az olajsav található meg a legnagyobb arányban. Ezek a HO hibridek,  a korszerűek olajsavtartalma elérheti a 90%-ot is.

Gyomirtószer-rezisztencia: Korábban súlyos problémát jelentett a napraforgó posztemergens gyomirtása. Főleg a Csattanó maszlag (Datura stramonium) és a Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)  ellen voltak tehetetlenek a gazdák.  Ebben okozott fordulatot a gyomirtószer-rezisztens hibridek megjelenése. A két hatóanyag, amelyre nemesítettek a szulfonilurea és az imidazolinon melyek a növények egyik kulcsenzimét az acetolaktát-szintetáz enzimet gátolva megakadályozza a gyomok légzését és anyagcseréjét. Elsőként 2005-ben jelent meg a Clearfield technológia, amit a BASF és a Syngenta vezetett be. A DuPont és a Pioneer közös fejlesztése az ExpressSun technológia. Ezek a kétszikű gyomok elleni posztemergens védekezést is lehetővé tették. A 2015-ben a BASF által bevezetett Clearfield Plus technológia  hibridjei már a Pulsar Plus ellen is rezisztensek. Jelen pillanatban is zajlanak ilyen kutatások, a Syngenta néhány éven belül piacra kíván dobni olyan hibridet, amelyben egyszerre a Clearfield és az Express technológia is biztosított, választási lehetőséget szolgáltatva a termelőknek!

A gyomirtószer-rezisztens technológiák hatása a terméseredményekre

Clearfield: Imidazolinon hatóanyagra rezisztens hibridekre épülő technológia. Első lépésként preemergens formában (dimetenamid+pendimetalin) kell elvégezni a Wing-P kijuttatását a talajfelszínre a tartamhatás elérése és a gyomok kikelése ellen. A második kezelésre 2-4  valódi leveles állapotban kerül sor imazamox hatóanyaggal, ez rendszerint Pulsar 40 SL esetleg Listego. Árvakelésük kezelésénél csupán a tribenuron-metil (Express 50 SX) hatékonysága kisebb a kereszttolerancia miatt. Szójában árvakelésük értelemszerűen nem hatásos Pulsar 40 SL és Listego készítményekkel.

Clearfield Plus: A 2015-ben megjelent, továbbfejlesztett technológia megoldást jelenthet a Parlagfű (Ambrosia artemissifolia)  hatékonyabb írtására, ami eddig nagy gondot okozott mivel egy családba tartozik a napraforgóval. A megnövekedett imidazolinon ellenállóság miatt alkalmazható a Pulsar Plus, Listego Plus magasabb imozamax hatóanyagtartalommal bír, ami még ennek a makacs gyomnövénynek a mentesítését is lehetővé teszi. A hibridek árvakelése szulfonil karbamiddokkal sikeresen kezelhető.

ExpressSun: Szulfonilurea hatóanyagra rezisztens hibridre épülő technológia. Premergens módon Proponit 720 EC, Dual Gold, WingEC,Dual Gold 960 EC készítményekkel való kezelés tartamhatást biztosít. A második lépés az Express 50 SX-szel (tribenuron-metil) történő korai posztemergens kezelés elvégzése. A tribenuron-metil  szintén az acetolaktáz-szintetáz enzim működését gátolja, hatékonysága egyszikűek esetében azonban alul marad az imazamox-szal szemben. Az Express-toleráns hibridek problémát okozhatnak az őszi kalászosok vetésében.

Termesztéstechnológiák megoszlása Magyarországon (https://bit.ly/3bYozXc)

Terméseredmények alakulása: 

A nemesítési munkálatoknak is köszönhetően Magyarországon a rendszerváltás óta a 68,54%-kal növekedett a napraforgó hektáronkénti termésátlaga. A nagymértékű emelkedés ellenére nem mutat egységesen kiszámítható növekedést.

 

Az ütemét megvizsgálva - az évjárat hatások figyelembevételével is – a növekedés több szakaszra bontható. A legnagyobb 2001-2008 közötti időszakban volt. Ennek oka a modern, nagy termésekre képes, magas olajtartalmú hibridek  általánossá váló termesztése. Ezzel párhuzamosan technológiaváltás is történt, hiszen míg korábban a gyengébb adottságú területek extenzív növénye volt, mind gyakrabban termesztették a jobb minőségű földeken intenzív körülmények között. Ennek oka, hogy a modern hibridek jó termésbiztonsággal bírnak, ami egyre nagyobb jelentőséggel bír a termelők döntésénél.

2009-től napjainkig valamivel alacsonyabb a növekedés üteme. Ennek oka, hogy bár magas a növényvédelmi ráfordítás, a vetésterülete elérte, sőt meghaladta a biológiai határt, így egyre több helyen vetik vissza öt éven belül. Az elmúlt évek szélsőséges időjárása növelte az abszolút termésingadozását ugyan, de a növekvő átlagok miatt a relatív termésingadozása csökkent. Ez csábítóvá teheti sok termelő számára a jövőben is.

bonnie-kittle-5us9_gep0qy-unsplash.jpg(Photo by Bonnie Kittle on Unsplash)

Összefoglalás:

A napraforgó termesztésének a jelentősége megkérdőjelezhetetlen akárcsak az ezt kiszolgáló folyamatos nemesítési munkáé.  Bár a mai modern hibridek potenciális termőképessége eléri a  6-8 t/ha-t, az ágazat legfontosabb kérdése, hogy mennyire tud részt venni a mezőgazdaságban megvalósuló felgyorsuló folyamatokban. A termőhelyspecifikus gazdálkodást és a speciális igények kielégítését lehetővé tevő hibridek iránti kívánalmaknak való megfelelés folyamatos fejlesztéseket és fejlődést vár el a nemesítőktől. Munkájukat jelentősen nehezíti, hogy egy-egy hibrid a vetőmagpiacra juttatásához hosszú évekre van szükség, ami mind a piaci igények, mind a klímaváltozás miatt nehéz. A szerkivonások további nehézségeket okozhatnak. A termésátlagok további növelésében a termesztéstechnológia többi elemének a megfontoltabb megválasztása (vetés, tápanyaggazdálkodás) és a helyspecifikus gazdálkodás (intenzív vagy extenzív) mélyebb elsajátítása megkerülhetetlen. A nemesítési ágazatot érintő problémák szorosan összeforrnak a mezőgazdaság más területeivel, ezért nagy szükség van az összefogásra állami és nonprofit szervezetekkel egyaránt a közös sikerek érdekében már csak az egymásrautaltság okán is.

 

 

 

Források:

Dr. Pepó Pál: Növényi agrogenetika, nemesítés és biotechnológia 65-68. oldal, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen (2013)

Dr. Pepó Pál: Növénynemesítés (2011) (https://bit.ly/2WWzNY0)

Ábrahám Rita, Érsek Tibor, Kuroli Géza, Németh Lajos, Reisinger Péter: Növényvédelem (2011) (https://bit.ly/2ZrySAt)

nuseed.com Global trends in sunflower production (https://bit.ly/2Tz3jRl)

youtube.com Növelhető a napraforgó termésátlaga? Mi lesz a deszikkálószerek nélkül? - Agrofórum kerelasztal (https://www.youtube.com/watch?v=gsQSTTuWJOQ&t=1s)

agroforum.hu A napraforgó termesztéstechnológiája 2014-18(https://bit.ly/36ra0tO)

agroforum.hu Biztonságos napraforgó termesztés elérhető áron: Express® Plus (https://bit.ly/2LQufrp)

agronaplo.hu Napraforgó-nemesítés jelenkori irányai és eredményei (https://bit.ly/2XoqJKj)

primag.hu A Clearfield-technológiáról (https://bit.ly/3bQscOQ)

agrarium7.hu Clearfiled technológia repcében és napraforgóban (https://bit.ly/36pnxSG)

agrarium7.hu Clearfield Plus rendszer napraforgóban (https://bit.ly/3eoLeO7)

saaten-union.hu CLEARFIELD PLUS napraforgó hibridek a még korszerűbb, még produktívabb és még biztonságosabb napraforgó-termesztés érdekében (https://bit.ly/2ZwKemS)

fmcagro.hu EXPRESS® 50 SX® (https://bit.ly/3ggb6gQ)

primag.hu EXPRESS TOLERÁNS NAPRAFORGÓ GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIA (https://bit.ly/3cWqbSp)

euralis.hu Clearfield gyomirtási rendszer napraforgóban (https://bit.ly/2LOTACi)

agronaplo.hu Fejlesztők oldala - Napraforgó az elmúlt másfél évtizedben... (https://bit.ly/2Zt3QrI)

KSH Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2019 (https://bit.ly/36AvDbz)

KSH Szántóföldi növények, 2017 (https://bit.ly/2TwvMHn)

KSH A fontosabb növények vetésterülete, 2019. június 1. (https://bit.ly/3cVxZUw)

KSH A fontosabb növények vetésterülete, 2014. május 31.(https://bit.ly/36wqEIQ)

KSH A fontosabb növények vetésterülete, 2012. május 31.(https://bit.ly/2TwHbXQ)

KSH A fontosabb növények vetésterülete, 2010. május 31. (https://bit.ly/2WTqt78)

komment

Aeroponika: A jövő kertészeti alternatívája?

2020. április 22. 15:43 - agropass

Úttörő növénytermesztési-rendszer Angliából

Az aeroponikus rendszerek nagy hozamai annak köszönhetőek, hogy a hidroponikus alternatívákkal szemben a gyökereknek jobb hozzáférése van az oxigénhez. Egyszerre érhető el az optimális nedvességi állapot és a tápanyagigény optimális kielégítése elemenként az egyszerre víz és gáz formában történő táplálás miatt. Így jobban ellátásra kerülnek a növény gyökérsejtjein belüli biokémiai folyamatok.

 A modern növénytermesztés alappillérei: növényélettan és informatika

A hidroponikus rendszerek alkalmazása során a növényi gyökereket tápanyagban gazdag vízoldatba helyezik. Ez történhet sekélyen vagy akár árasztással is szakaszosan váltakoztatva a gyökerek vízbe, illetve levegőre helyezését. Az ilyen rendszerekben a gyökerek csak az oldatban  lévő oldott oxigént használják fel, aminek a koncentrációja alacsony az oldhatóság korlátozottsága miatt ami szobahőmérsékleten kb. 8mg/l. Ezt a korlátozottságot súlyosbítja, hogy magas hőmérsékleten a gyökerek légzési oxigén igénye is megnövekszik (10°C-onként kétszeresére egészen 30°C-ig) amely a növekvő fotoszintetikus aktivitással van összefüggésben. Az oldott oxigén 3-4mg/l szint alá csökkenése drámaian gátolja a gyökérnövekedést, el is barnulnak, amely az oxigénhiány első látható tünete lehet.

Egy aeroponikus rendszerben a tápanyagokkal és a vízzel való ellátottság az öntözésintenzitás időtartamának szabályozásával befolyásolható. Az növényi igények ezekkel az erőforrásokkal való ellátása egy maximális sebességig képes emelni a növekedés ütemét. A gázcsere növekedésre gyakorolt hatása azonban ellentmondásos, mivel az öntözés elárasztja a gyökérzónát és hipoxiás körülmények keletkeznek, ahol a gyökerek nem férnek hozzá elegendő oxigénhez a aerob légzés lebonyolításához. Ennek a stresszhatásnak az eredményeit megvizsgálták és kimutatták, hogy stimulálja az anaerob légzést a gyökerekben,  amely során erjedési termékek keletkeznek pl. etanol, alanin és laktát. Ezeknek a potenciálisan mérgező melléktermékeknek a felhalmozódása alapvetően korlátozza a növények fejlődését már csak azért is mert az anaerob légzés hatékonysága mindössze 1/15 szerese az aerobénak.

 

Hidroponikai táplálás közegei

Yin és munkatársai 2009-ben megfigyelték ennek a folyamatnak a termésre gyakorolt hatását különböző krizantémokon. Két faj növekedését hasonlították össze különböző körülmények között. Az egyik el volt árasztva, a másik jó gázellátottságú talajban nevelkedett. A toxikus melléktermékek felhalmozódása, az anaerob folyamatok miatt kialakult csökkent energiaellátás, és a vízben túltelített szövetekben képződő Reaktív Oxidáló Vegyületek (Relative Oxidative Species - ROS) fokozott termelődése hozzájárult a növényben lezajló öregedési folyamatok fokozódásához.

Összefoglalva a hipoxia az elsődleges stresszfaktor az elárasztás során. Ha a szövetek hipoxiás állapotba kerülnek, az aerob energiatermelő rendszer teljesítménye erősen lecsökken, gyökerek és hajtások közötti funkcionális kapcsolat megszakad. A legtöbb esetben az oxigénhiány a gyökereket közvetlenül, míg a hajtásokat közvetetten érinti.

A hidroponikában termesztett növények gyökerei állandó oxigénhiányos állapotban vannak, amelyről kimutatták, hogy jelentős hatással van a növények egészségére, növekedési ütemére és ezáltal a termés mennyiségére is.

 Egészségesebb és nagyobb termés: mindkettő elengedhetetlen 

A hagyományos nagynyomású aeroponikus rendszerek (HPA) a problémát úgy hidalják át, hogy a gyökeret tápanyagtartalmú ködben nevelik. Ez javít az ellátottságon, de csak korlátozottan szabályozható a köd összetétele és a gyökéren való felszívódás. Az kontroll hiánya nem teszi lehetővé a gazdáknak, hogy a növény tápanyag felhasználását a növény teljes növekedése során módosítani tudják, vagy reagáljanak a növekedés során kialakuló helyzetekre (pl. tápelemhiány), pedig ezek alapvetően befolyásolják a termést és ezáltal a termelési tevékenységet is. A HPA rendszerek úgy működnek, hogy a tápanyagban gazdag vizet  nyomás alá helyezett csöveken fúvókákhoz szállítják, majd az ott keletkező köd a növény gyökereire kerül. Kicsiben egyszerűen hangzik, de ezt a nyomás alatt álló rendszert piacratermelő gazdaságban történő alkalmazásra átméretezni számos nehézségbe ütközik. Ezért a legtöbb vertikális mezőgazdasággal foglalkozó szakember magától értetődő módon elkerüli ezt a megoldást amikor gazdasági méretekben megvalósítható technológiában gondolkodik.

Ebből is látható, hogy mekkora potenciál rejlik még az innovációra ennél a módszernél.

A felsorolt problémákra igyekszik reagálni a LettUs Grow csapata, akik könnyen használható rendszerek kifejlesztésén dolgoznak. Munkájukkal számos elismerést és díjat elhódítottak már. Rendszerük növelheti a hozamot, fúvóka-mentesen dolgozik, teljes mértékben moduláris, könnyen tisztítható. Ostara nevezetű szoftverük segítségével 15%-kal kevesebb energiát igényel, mert folyamatosan gyűjti és feldolgozza az adatokat, automatizálja a gazdaságot.

 Személyre szabott megoldások moduláris módon, szoftveres támogatással a jövedelmezőség. és hatékonyság érdekében.

LettUs Grow: 2015-ben alapított cég, amelyhez az ihletet korunk kihívásai jelentették: szén-dioxid kibocsátás, pazarlás, az ökoszisztéma hanyatlása, és az élelmiszerbiztonság iránti fokozott igények. Az emberiségnek a termelését 70%-kal növelnie hiszen 2050-re közel 10 milliárd embert kell majd ellátni. Mindezt 25%-kal kevesebb termőterületen, leromlott talajokon és változó klímán. A jelenleg meglévő módszereink nem elegendőek ezeknek a kihívásoknak a legyőzéséhez, ráadásul a friss áruk nagy részét szezonon kívül importálják, többszáz kilométert utaztatva a tényárunkig. A hosszú ellátási láncok óriási környezetkárosító hatást gyakorolnak. Évente csak az Egyesült Királyság ellátási láncaiban 900.000 tonna élelmiszer vész kárba… mielőtt eljutna a fogyasztókhoz.

Az új generációs mezőgazdasági módszerek ezt a problémát igyekszenek kezelni lokális beltéri gazdaságok létrehozásával a városokban vagy azok közvetlen környezetében, javítva a helyi élelmezésbiztonságot és csökkentve az élelmiszerek pazarlástát. Ezeknek az előremutató gazdaságoknak azonban sokszor nehézségeik vannak a versenyképességgel összehasonlítva a hagyományos mezőgazdasági termeléssel, és itt jön képbe a LettUs…

 A látványt ma még lehet, hogy szokni kell, de a jövőben megszokottabb látvánnyá válhat

A LettUs gondoskodó és környezettudatos, növényekkel foglalkozó tudósok, fejlesztők, mérnökök és üzleti vállalkozókból álló sokszínű csoportja. Legfontosabb elvük a fenntarthatóság. Úgy gondolják, meg kell adni a lehetőséget bárkinek, hogy fenntarthatóan, az otthona közelében termeszthessen. Új technológiáik új lépést jelentenek a beltéri gazdaságok  meghonosításában. Moduláris aeroponikus öntözési és intelligens vezérlési technológiákat terveznek a beltéri gazdálkodás hatékonyságának fenntarthatóságának, és megtérülésének a javításának az érdekében. Rendszereik nem tartalmaznak fúvókákat, könnyen tisztíthatóak, teljesen automatizálhatóak, és növényvédőszerek nélkül is üzemeltethetőek. Szabadalmaztatott rendszerük drámai módon képes lecsökkenteni a gazdálkodás költségeit, miközben átlagosan 70%-kal növeli a fejlődés ütemét a hidroponikához képest. Ígéretük szerint lehetővé teszik bármilyen méretű beltéri gazdaság olyan mértékű jövedelmezőségét amire korábban nem volt képes, megvalósítva ennek a környezetbarát iparnak a globális elterjedését.

 

 

 

 

Forrásaink és a LettUs Grow elérhetőségei:

web:https://www.lettusgrow.com/

facebook: https://www.facebook.com/LettUsGrow/

instagram:https://www.instagram.com/lettusgrow/?hl=hu

Special thanks for the cooperation to India Langley from LettUs Grow!

komment

Kertészeti lehetőségek jelentősége a városokban

2020. április 13. 13:58 - agropass

Mezőgazdaság a városban?!

Az új kutatások szerint a gyümölcs és zöldségfélék termesztése a városi kertekben és egyéb közösségi zöldterületek 10%-án elég lenne a lakosság 15%-ának a napi öt féle zöldség vagy gyümölccsel való ellátására. A Sheffieldi Egyetem Fenntartható Élelmiszer Intézetének kutatói a városi kertészet lehetőségeit igyekeztek feltérképezni. Vizsgálták a zöldövezetekben és a leburkolt „szürke övezetekben” egyaránt, kutatásukról a Nature Foodban közöltek egy tanulmányt.

 

markus-spiske-o_ci1b3mq0y-unsplash.jpg (Photo by Markus Spiske on Unsplash)

Azt az eredményt kapták, hogy - az Egyesült Királyság más településeihez hasonlóan - Sheffieldben a terület 46%-át parkok, telkek, kertek, útszegélyek, útmenti domboldalak alkotják. A veteményesek mindössze 1,3%-ot tesznek ki miközben a zöldterület 38%-a házi kertekből áll, amelyek azonnali lehetőséget nyújtanak az élelmiszertermelésre.

A munkacsoport az Ordnance Survey és a Google Earth adatait felhasználva kimutatta, hogy a város zöldterületének további 15%-a (parkok, útmenti szegélyek) alkalmas a közösségi kertté,  közösségi veteményessé alakításra. A házi kertek, veteményesek és az alkalmas egyéb zöldterületek összeadása révén Sheffieldben fejenként 98m² juthatna az élelmiszerek termesztésére. Ez a terület az Egyesült Királyságban egy főre jutó kereskedelmi-kertészeti 23m²-os területének több mint négyszeresének felel meg!

Ha ennek a területnek a 100%-át élelmiszer termesztésére fordítanák, akkor évente kb. 709.000 embert tudna napi öt féle zöldséggel vagy gyümölccsel ellátni, vagyis Sheffield lakosságának 122%-át! Csak a házi kertek és a rendelkezésre álló zöldterület 10%-ának átalakítása, illetve a jelenlegi fenntartása mellett is a lakosság 15%-ának (87.375 fő) elegendő mennyiség lenne előállítható.

 white-building-exterior-surrounded-trees-and-gardens-2815150.jpg(Polina Chistyakova fotója a Pexels oldaláról) 

Az Egyesült Királyságban a gyümölcsök 16%-ának és a zöldségek 53%-ának belföldön termesztésével ez jelentősen javíthatná az ország élelmezésbiztonságát. A tanulmány megvizsgálta a talajmentes gazdálkodás lehetőségeit is pl a lapostetőkön ahol olyan módszerek lehetségesek, mint például a hidroponika amely során a növények tápoldatban nevelkednek, illetve az akvaponika amely során a növények halakkal élnek együtt.

Ezek a technikák egész évben lehetővé tehetik a minimális megvilágítási igényekkel történő művelést megújuló energiával működő üvegházak: az épületekből felfogott hő felhasználható, öntözés céljára az esővíz  is összegyűjthető.Sheffield központjában a lapostetők területe 32 hektárt tesz ki. A kutatók szerint a talajmentes gazdálkodás nagy hozamai miatt csupán ez a  0,5 m²/fő  terület is jelentősen hozzájárulhat a  helyi kertészeti termeléshez.

Az Egyesült Királyság paradicsom szükségletének 86%-át importálja jelenleg, de ha a Sheffield központjában felmért lapostetőknek csupán 10%-án talajmentes körülmények között paradicsomot termesztenének, a lakosság több mint 8%-ának biztosítana naponta ötből egy alkalmat. Ez több mint 60%-ra nőne a tetők háromnegyedét felhasználva.

21.jpg (Leonard Dahmen fotója a Pexels oldaláról

Dr. Jill Edmondson a Sheffieldi Egyetem környezetünkkel foglalkozó tudósa, a tanulmány vezető írója elmondta: „Jelenleg az Egyesült Királyság teljes mértékben összetett nemzetközi ellátási láncoktól függ. Nem kivétel gyümölcseink többsége és zöldségféléink fele. Ennek ellenére kutatásaink szerint több mint elegendő hely hever a lábaink előtt arra, hogy megtermeljük a saját szükségleteinket.”

„Még a rendelkezésre álló területek kis százalékának a művelése is átalakíthatja a városi lakosság egészségét: javíthatja a városi környezetet és elősegítheti az ellenálóbb élelmiszerellátási rendszer kiépítését.”

Duncan Cameron professzor, társszerző és a Sheffieldi Egyetem Fenntartható Élelmiszer Intézetének igazgatója elmondta: „Jelentős kulturális és szociális változásokhoz vezet a városokban rejlő óriási potenciálok kibontakoztatása. Döntő fontosságú, hogy a hatóságok szorosan együttműködjenek a közösségekkel, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt a kertészet és a zöldterületek között.

„A zöldterületek gondos ápolásával és a technológia segítségével elosztó hálózatok létrehozásával az okosélelmiszer városok felemelkedését láthatjuk, ahol a helyi termelők friss, és fenntartható élelmiszerrel támogathatják a közösségüket

selective-focus-photography-of-green-leafed-plant-2505705.jpg(Juanjo Menta fotója a Pexels oldaláról)

A Sheffieldi Egyetem Fenntartható Élelmiszer Intézete összekapcsolja a szakértelmet és a világszínvonalú kutatási létesítményeit az élelmezésbiztonság elérésének elősegítése és a természeti erőforrások védelme érdekében amelyektől mindannyian függünk.

 

 

 

 

 

Bejegyzésünk a ScienceDaily márciusi cikkének fordítása. eredeti: https://www.sciencedaily.com/releases/2020/03/200317130713.ht

komment

Ellustuló növények?

2020. április 08. 07:29 - agropass

Egyes kultúrnövények már nem tudják hasznosítani a hasznos talajmikrobákat

 A „házasításuk” során a növények nagyobb terméshozamokra lettek képesek, de a folyamat során negatív hatás alakult ki a növényi mikrobákkal kapcsolatosan. A nemesített növények jobban rá vannak utalva a műtrágyákra és a talajszerkezet javítására mint vadon élő társaik. Folyamatos a törekvés arra, hogy a növények termesztését még termelékenyebbé és fenntarthatóbbá tegyék. Ezen cél elérésének keretein belül a kutatók azt ajánlják: újra be kéne építeni  bizonyos géneket  termesztett növényeinkbe vadon élő társaikból. Így újra elő tudnánk hívni azokat a tulajdonságokat, amivel a növények fel tudnák használni az előnyös talajmikrobákat.

close-up-photography-of-green-leafed-plant-1214394.jpg(icon0.com fotója a Pexels oldaláról)

Évezredekkel ezelőtt az emberek kis vad növényeket gyűjtöttek élelem gyanánt. Igazából már akkor válogatva: csak a  nagyobbakat, kövérebbeket szedték le mindaddig míg a mai teltebb gabonák, hüvelyesek és gyümölcsök meg nem jelentek. Az emberiség évezredes fejlődése során  azonban sok termesztett növény elvesztette a képességét arra, hogy a talaj mikrobáival – melyek fontos tápanyagokat szolgáltatnak - kapcsolatot teremtsen. Ez okozta azt, hogy a "háziasított" növények jobban rá vannak utalva műtrágyázásra, aminek az előállítása fosszilis üzemanyagokat igényel és emellett a világ legnagyobb mértékű nitrogén és foszfor szennyezését adja.

„Meg voltam lepődve, hogy ezek a változások mennyire elrejtve tudnak lenni” – mondta Joel Sachs, egy biológia professzor a UC Riverside-ról, a  a Trends in Ecology and Evolution című lap vezető írója.

„A felszín feletti jellemzőkre fókuszálunk, így jelentősen átalakítjuk a növényeket, miközben egy rakás egyéb tulajdonságot kizárunk, ezért véletlenül olyan növényeket hozunk létre melyeknek kisebb a kapacitásuk arra, hogy a mikrobákat hasznosítani tudják.”

A baktériumok és gombák közeli kapcsolatot létesítenek a növények gyökereivel, ami pedig jelentősen elősegíti a növények fejlődését. A mikrobák segítenek a talajalkotók lebontásában ezáltal a nitrogén és foszfor megkötésében a növények számára gyökereiken keresztül. A mikrobák pedig a növényeket használják fel forrásként, így kialakul egy kölcsönösen előnyös szimbionta kapcsolat. Amikor műtrágyázunk vagy talajt javítunk, akkor a tápelemeket könnyen elérhetővé tesszük a növények számára, így a növényeknek nincs annyira szükségük arra, hogy kapcsolatban legyenek a mikrobákkal.


sprout-1663477_1920.jpg(Miroro képe a Pixabay -en.)

Sach és Stephanie Porter, (Vancouveri Washington Állami Egyetem)  vezető szerzői, átnéztek mintegy 120 tanulmányt, amik a növények mikrobiális szimbiózisairól szóltak. Következtetésként le tudták vonni: sokfajta háziasított növény mutat degradációt a szimbiotikus kapcsolatok kiépítésében a talaj mikrobákkal.

„Az írásunk üzenete az, hogy a háziasításnak voltak rejtett költségei.” - mondta Sach. „Amikor a növényeket olyan kis hasznos tulajdonságok szerint válogatjuk ki, minthogy nagyobb magokat hozzanak vagy gyorsabban nőjenek, közben elveszthetünk számos fontos jellemvonást, amik a folyamatok során a mikrobákhoz kötődtek.”

Ez az evolúciós veszteség átfordult egy környezeti veszteséggé az idő során.

A műtrágyákból származó nitrogén és foszfortöbblet a földekről belekerülhet a vízhálózatba, ami az algák elszaporodásához, alacsony oxigén szinthez és kihalt zónákhoz vezet. A műtrágyák miatt nitrogén oxid kerül az atmoszférába, ami légszennyezést okoz. A gyártás ugyanakkor fosszilis üzemanyag felhasználással is jár.

field-2290743_1920.jpg(Peggy und Marco Lachmann-Anke képe a Pixabay -en.)

Néhány cég már elkezdett értékesíteni nitrogénkötő baktériumokat mint talajjavító eszközöket, hogy a mezőgazdaságot fenttarthatóbbá tegyék. Sach viszont azt mondja, ezek nem működnek jól mert néhány növény már nem tudja felvenni a hasznos mikrobákat a talajból.

„Ha megpróbáljuk helyrehozni ezeket a problémákat, ki kell találnunk melyik vonás az amelyik elveszett és melyek azok melyek még a vad rokonokban fennmaradtak.” - mondta Sach.

„Ezután a nemesítés során együtt kell termeszteni a vad és háziasított fajokat, hogy előhozhassuk ezeket a tulajdonságokat.”

 

 

 

 

 

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2020/03/200310164748.htm?fbclid=IwAR27P6qh7_3nYS5jlM5Z3eSBEVALJfpqz7KaXmm4SozwXbgGPcLXReMiT60

komment

Girolando a brazil tejtermelés gyöngyszeme: 127 kg tej egyetlen nap alatt

2020. április 01. 15:53 - agropass

Fajtaismertető sorozatunk II. része

2019 augusztusában hivatalos körülmények között megdöntésre került a majd 40 éves Guiness világrekord.  Egy nap, három fejés, 127 kg tej. Az elkövető egy Marilla nevű ötéves, Girolando fajtájú tehén volt, aki  egy versenyen, hivatalos zsűri előtt nem kis mennyiséggel múlta felül kubai rokona 1981 júniusa óta fennálló 110,9kg-os teljesítményét. Na, de mekkora is ez a mennyiség, és mit is kell tudni a Girolando-fajtáról? Igyekszünk ennek az Európához kötődő, az öreg kontinensen mégis ismeretlen fajtának a titkaiba férkőzni.

person carrying milk can near dog and cow during daytime     (Photo by Mihail Macri on Unsplash)

Mekkora mennyiség a 127 kg?

Itthon 2019-ben a Holstein-fríz telepeken 33,89-35,01 kg/nap volt az átlagos tejtermelés egyedenként. Magyarországon  2016-os adat alapján az egy főre jutó tejfogyasztás mennyisége tejegyenértékben kifejezve 164 liter/fő/év. Az Európai Uniós átlag 220-250 liter fejenként. A tejfogyasztás népszerűsítése és az ezt ösztönző kampányok mellet 2019. január 1-től tej ÁFA csökkentés  lépett hatályba Magyarországon további támogatás gyanánt. Bár konkrét adatok a fogyasztásra gyakorolt hatásáról még nem állnak rendelkezésre, az tény: több UHT és ESL tejet adtak el tavaly hazánkban, mint korábban. Az, hogy ez a magyar tej vagy az import növekedését eredményezte-e más téma.

tejegyenérték: A feldolgozás során előállított tejtermékhez felhasznált folyadéktej mennyiségét kifejező mértékegység, általában meghatározott tejzsír (esetleg fehérje) alapon számítva.

Girolando, a brazil tejtermelés gyöngyszeme

A Girolando fajta eredete a XX. század közepe tájára nyúlik vissza. Más fajtákkal összehasonlítva relatíve fiatalnak mondható.

Az 1940-es években brazil és holland gazdák működtek együtt abból a célból, hogy létrehozzanak egy olyan fajtát, amely mindkét ország körülményeit jól viseli különös tekintettel a durvább brazil hőségre. A keresztezések kezdetén az állomány ¼ Holstein-fríz, ¾ Gír  vérhányadú volt. A ma ismert Girolando marhák származásukat tekintve 5/8-ad Holstein-fríz és 3/8-ad Gír vért tartalmaznak. Népszerűségét ellenállóságának, jó termelékenységének és termékenységének, illetve a népszerűsítésére a brazil kormány által létrehozott  „Girolando Program”-nak köszönheti. A brazil agrárminiszter 1989-ben, a fajtát képviselő szervezetekkel közösen hozta létre a fajta tenyésztési standardját.

xmost-used-crossings-with-girolando-bulls_jpg_pagespeed_ic_1a2gnrmm9v.jpg( https://bit.ly/2XKZREL)

A fajta gyorsan elterjedt Brazilia-szerte, mára a ez a fajta adja a brazil nemzeti termelés 80%-át!

Külsejében a keresztezett fajták tulajdonságai jól felismerhetőek. Konvex fejforma, általában fekete-fehér foltos de a szín nagyban függ az ősök keresztezésétől, akár barnás árnyalatú is lehet. Nagy fülei a Gír jellegzetességei. Szarvai rövidek, púpja kezdetleges.

A tehenek fizikai és morfológiai tulajdonságai egyaránt tökéletessé teszik a trópusi tejtermelésre. Ilyenek a nagy tőgykapacitás, a bimbók mérete, a tej beltartalmi értékei, a hőszabályozásban fontos pigmentáció, az erős lábak,  a kemény pata, a jó takarmányhasznosítás és szaporodási mutatók.

Tenyésztésbe vételük 30 hónapos korban történhet, tejtermelésük  10 éves korukban a legmagasabb és egészen 15 éve korukig termelésben tarthatóak. Hosszú hasznos élettartamukkal kitolható a generációváltásból történő selejtezés. Az ellések között eltelt napok száma jellemzően 410 nap körül alakul. Laktációnkként termelésük 3,600 kilogramm, ami 305 napos laktációs ciklust jelent. Tejük 4% zsírt tartalmaz, élettartam eredményük 20,000 kg körül alakul.

 (https://bit.ly/2TDUeGQ)

Bár elsősorban tejhasznosítású fajta a bikákra jó takarmányhasznosítás, betegségekkel, parazitákkal szembeni nagy ellenállás, jó súlygyarapodó képesség jellemző. Ezen tulajdonságaik összehasonlíthatóvá teszik őket akár húscélú keresztezésű fajtársaikkal is. Napi átlagos súlygyarapodásuk eléri az 1kg-ot. Hosszú vékony alakjuk jól megfelel a hasított marhahús iránti igényeknek.

Előnyei:

  • hibridségéből adódó genetikai potenciál
  • jó örökítési tulajdonság
  • nyugodt vérmérséklet
  • meleg éghajlaton is jó tejtermelés
  • hosszú élettartam
  • jó termékenység
  • könnyű ellés
  • jó húskihozatal

(https://bit.ly/2Xxx32b)

Érdekesség

A Girolando fajtával olyan tejtermelési kihívásokkal küzdő országokban is kísérleteznek, mint a szub-szaharai régióban található Benin, ahol nagy problémát jelent az állati fehérje hiánya. A helyi egy főre jutó tejfogyasztás - a FAO 62 liter/fő/éves ajánlásához képest -  mindössze 11,17 liter.

 

benin-location.png(https://bit.ly/3c4dtjp)

Az alacsony tejtermelési mutatók és az import magas aránya miatt folyamatos az új lehetőségek keresése. A kormány 2000 és 2006 közötti programjának részeként egy benini farmra 107  Girolando marhát, köztük 34 tehenet szállítottak. Hogy a tehenek 29 Celsius fokos átlaghőmérséklettel és az egyenlőtlen csapadékeloszlással dacolva milyen eredményeket értek el Nyugat-Afrikában, az alábbi ábrán látható.

 

effect-of-calving-season-on-girolando-cows-daily-milk-production-per-lactation-month.pngAz ellési szezon hatása a napi tejtermelésre a laktációs hónapok során

 

 

 

 

 

Források:

Assessment of Milk Production and Resilience of Girolando Cattle, Reared in Semi-Improved Breeding System in Benin

Reproductive Performance and Milk Production of Girolando Cows in the Ranch of Kpinnou, South-West of Benin Republic

The Cattle Site:Cattle Breeds-Girolando

That's Farming: 12 Things You Should Know About Girolando Cattle!

CRV International: Troppical Breeds

agroinform.hu: Hihetetlen világrekord: egy tehén egy nap alatt 127 kilogramm tejet adott

agronaplo.hu: Enyhén növekszik a tejfogyasztás Magyarországon

Laktációs termelések – Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete

A tejágazat makroökonómiai jellemzése

komment

A növényvédőszerek csökkentik a poszméhek agyának fejlődését

2020. március 25. 17:00 - agropass

A londoni Imperial Főiskola kutatói mikro-CT technológiát használva felfedték, a fiatal poszméhek agyának bizonyos részei fejlődésbéli abnormális elváltozásokat mutatnak, abban az esetben, ha azok növényvédő szereknek voltak kitéve lárva korukban.

Szarvatlan, Bombus, Szem, Rovar, Méh, Mézelő Méh(Harry Strauss képe a Pixabay -en)

A legutóbbi tanulmányok azt tesztelték, hogy a növényvédőszerek milyen hatással vannak a felnőtt méhekre. Azért rájuk, mert ők azok, akik közvetlenül a vegyszer tartalmú pollent és nektárt gyűjtik. A tanulmány megmutatja viszont: A fiatal méhek ugyanúgy megérzik ezeket a hatásokat, ugyanis a fertőzött élelmet a felnőttek elviszik a kaptárba ami a fiatalok későbbi élete során problémákat okoz teljesítőképességükben.

A kutatók vezetője Dr. Richard Gill, a Imperial Főiskola Természettudományi Karáról, azt mondja: „A méh családok úgy viselkednek, mint egy szuperorganizmus, azaz mikor toxicitás kerül be a kolóniába esély van arra, hogy az problémákat okozzon az egyedek fejlődésében, kiemelten a fiatalokéban.”

„Az ügyben az aggasztó, hogy ha a fiatal méhek növényvédő szereket tartalmazó táplálékon nőnek fel, az az agyuk méretének csökkent növekedését eredményezi, ami pedig oda vezet, hogy később felnőve is kisebb és funkciókban károsodott lesz az agyuk. Ez pedig egy folyamatosan fennálló és visszafordíthatatlan hatást eredményez.”

„Ezek a tények felfedik, a méhcsaládok hogyan lehetnek még a kijuttatást követően hetekkel később is kitéve a rovarirtó szerek hatásának. Ez megnyilvánulhat például úgy, hogy amikor a  fiatalok felnőnek, nem lesznek képesek a táplálékot normálisan értékesíteni. A munkánk az, hogy rávilágítsunk arra, milyen szükségesek is lennének a pontosabb növényvédőszer kezelési útmutatók, hogy jobban tudatában legyünk annak, mikor tesszük ki a méheket ilyen hatásoknak.

A csapat, aki az eredményeit közzétette ma a Proceedings of the Royal Society B -ben, mikro CT szkenner készüléket használt, hogy új besugárzást gerjesszen a méhek agyának fejlődése közben, miközben azok a növényvédőszerek hatásainak is kivoltak téve.

A méhcsalád el volt látva nektár helyettesítővel egy tűn keresztül, ami tartalmazott növényvédőszereket, ún. neonikotinoidokat is. Ezek közül számos már betiltásra került az EU-ban, de a világ többi részén még széles körben alkalmazzák őket. Tesztelték a tanulékonyságukat egyszer amint a fiatalok kibújtak a bábból, 3 napos korukban, majd 12 napos korukban. Néhánynak pedig az agyát vizsgálták meg mikro CT készülékkel a Természet Történelmi Múzeumban.

bumble bee perching on yellow sunflower(Photo by Wolfgang Hasselmann on Unsplash)

Ezeket az eredményeket összehasonlították olyan kolóniák eredményeivel melyek nem ettek szennyezett táplálékot, és olyanokkal melyek mindösszesen egyszer kaptak, akkor mikor kikeltek a bábból.

Azok melyek lárva korukban fertőzött táplálékot kaptak egyértelműen mutatták a károsodást a tanulási képességeik terén azokhoz képest melyek kontrollként szolgáltak. A kutatók úgy tesztelték ezt, hogy megfigyelték, 10-ből hány alkalommal ismernek fel a méhek egy illatot. Ha sikerült nekik a feladatok teljesíteni akkor élelmet kaptak jutalmul.

A kutatók közel 100 méhnek szkennelték az agyát a különböző családokból, és rájöttek: a fertőzött élelemmel etetett méhek agyának egy fontos része az ún. „gomba test”, kisebb méretű volt a kelleténél.

A gomba test a rovarok agyában a tanulási képességekért felelős, ezért a gyenge tanulási képességek összefüggést mutatnak a gomba test méretével. Ez alátámasztja a feltevést, hogy a kisebb gomba test méret összefüggésben van a növényvédőszereknek való kitettséggel, ezáltal pedig a méhek gyenge teljesítményével.

Azok a méhek, amelyek egyszeri alkalommal kaptak szennyezést hasonló tanulási károsodást és gombatest méret csökkenést mutattak a 3 napos és 12 napos teszteknél. Ez azt mutatja, hogy legalább 9 nappal a kitettség után, a lárvakori fertőzés nyomai még nem tűnnek el, és potenciálisan megmaradó hatással bírnak.

A tanulmány vezető szerzője, Dr. Dylan Smith az Imperial Főiskola Természettudományi Karáról azt mondta:

„Egyre több bizonyítéka van annak, hogy a peszticidek hatásai a kolóniákon belül is érvényesülhetnek. A tanulmányunk rávilágít arra, hogy az ilyen környezetben nevelkedett egyedek veszélyt rejtenek magukban. A kolónia jövőbeli dolgozói a vegyszerek hatása alatt lehetnek a kijuttatás után hetekkel is." 

bee pollination on sunflower(Photo by Bonnie Kittle on Unsplash)

„Amikor egy család potenciális károsítóit akarjuk meghatározni nem elég csak a virágokon maradt növényvédőszer maradékokra gondolnunk melyek közvetlenül fertőzik meg a méheket. A vegyszermaradványok mennyisége eszköz lehet arra, hogy felmérjük a kolónia egészségi állapotát a jövőben.

A csapat korábban úttörő volt a micro-CT használatában a méhek agyának szkennelésében, és ez a tanulmány megmutatta, hogy a technológiát hogyan tudjuk felhasználni egy ökológiai kérdés vizsgálatában, ami kicsi de fontos intézkedéseket igényel.

 

 

 

 

 

Bejegyzésünk a www.sciencedaily.com március 3-i cikkének fordítása. Eredeti: https://www.sciencedaily.com/releases/2020/03/200303204458.htm?fbclid=IwAR0mkcHRKO_01xLQLL8Ikk6qvvsBBToelS14VqZjU3XXJ1vvLRZyXPm1HdM

komment

A kérődzők szerepe a klímaváltozásban

2020. március 23. 14:13 - agropass

Avagy a jó, a rossz és a csúf


A kutatók úgy becsülik,  haszonállataink felelősek a világ üvegház hatású gáz kibocsájtásának 14%-ért.


Míg az ipar és a közlekedés üvegház hatású gáz kibocsájtása a fosszilis üzemanyagok elégetésével keletkező CO2-ből származik, addig a mezőgazdaság, azon belül pedig az állattartás ezt a kibocsájtást biogén metán és dinitrogén-oxid (N2O) formában teszi meg. A kérődzők által termelt metán azonban nem ugyan olyan üveghatáshatású gáz, mint ami a szénből és kőolajból keletkezik.

Ipar, Szennyezés, Szmog, Napkelte, LégszennyezésRalf Vetterle képe a Pixabay -en. 


Amikor szenet égetünk el, a keletkezett CO2 a légkörbe kerül. Itt több száz évig képes fennmaradni mielőtt megkötődne, addig is a légkör CO2 készletét gazdagítja. A metán egészen máshogy viselkedik. Amikor egy állat metánt „böfög” fel nem biztos, hogy a légkör metán készletéhez fog hozzáadódni. A metán nem fog hosszú ideig a légkörben tartózkodni. Egy évtizeden belül vissza fog alakulni CO2-vé, amit pedig a növények fognak felhasználni fotoszintézisük során. A növényeket az állatok lelegelik és a folyamat kezdődik elölről.

 
Free-Photos képe a Pixabay -en.

 Az a CO2, amit az ipar és a közlekedés juttat a légkörbe 100%-ban új CO2-ként jelenik meg a rendszerben. Ez korábban évmilliókig a földfelszín alatt pihent.

 

A könnyebb megértéshez, nézzünk meg a folyamatot egy egyszerű példán keresztül.

A példánkban van egy fürdőkád, amely a légkör CO2 készletét jelképezi, a benne lévő víz pedig a légköri CO2. A csapból beáramló víz az emberiség CO2 kibocsájtását jelenti, a lefolyón eltűnő víz pedig azt a mennyiséget, amit a bolygó képes a rendszerből eltávolítani.  Ennek a bizonyos lefolyónak van egy természet által limitált kapacitása.

Az ipari forradalmak előtt a feltöltődés és a lefolyás egyenlő volt, így a vízszint stabil maradhatott. Az ipari forradalom felborította ezt az egyensúlyt. Jobban megnyitotta a csapot, ez által a vízszint elkezdett emelkedni.

Így jutottunk a jelenbe, a Földünk felmelegedéséhez.

Ahhoz, hogy stabilizálhassuk a CO2 szintet el kell zárnunk a csapot, amit úgy tudunk kivitelezni, hogy megújuló energiákat helyezünk előtérbe, valamint csökkentjük az energia felhasználásunkat.

Ahogy már korábban említettük, a kérődzők által termelt metáné egy teljesen más történet mint a szén-dioxidé. A metán ugyanis nagyon gyorsan vissza tud alakulni CO2-vé, így be tud kerülni a növények CO2 körforgásába.

Az előbbi példával élve, - ha a CO2-t metánnal helyettesítjük - a beáramlást és a lefolyást egyenlőnek tekinthetjük. Ami befolyik az egyenesen ki is megy. Ez mind addig így folytatódik amíg nem növeljük a kérődző haszonállatok számát a jövőben.

Nézzünk meg az európai juh és kecske állomány által kibocsájtott CH4 evolúcióját, egészen 1990-es évektől. Az adatok évi átlagos 3%-os csökkenést mutatnak az emisszió terén. Egy új tanulmány a melyet az Oxfordi Egyetem kutatói adtak ki, egyértelművé teszi, hogy a kibocsájtások általi felmelegedés nem a juh és kecske állomány segítette elő. Úgy stabilizálhatjuk a juhok és kecskék által okozott felmelegítő hatást, ha innentől egyenletes metán kibocsájtást teszünk lehetővé. Például, ha évenként 1%-ot csökkenne az említett állatok metán kibocsájtása 2050-ig, az egy még gyorsabb utat jelentene a „lehűléshez”. Ha emellé hozzátesszük azt a CO2-t, ami a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik, akkor még mindig nagy melegítő hatásról beszélhetünk. De ez már nem csak a szénről szól.

 A 3. legfontosabb szereplő a felmelegedés történetében a dinitrogén oxid. Az élettartama több mint 100 év, és 1 tonna N2O kb. 256 tonna CO2-vel egyen értékű.

Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) utolsó jelentése - ami a klíma változás termőterületeken kifejtett hatásáról szólt - azt írja, hogy: „A legelőkön kint lévő állatállomány felelős a mezőgazdaság N2O kibocsájtásának feléért.”. Azonban ezt a legeltetésből származó N2O mennyiségét alighanem túlbecsülték, ugyanis még egy 2006-os leltári jegyzékből származó standardizált emissziós értékeket használtak a számítások során.  A legújabb IPCC javításban, amit a fentebb említett leltári jegyzékre adtak ki, már csak a korábban kiszámolt N2O mennyiség fele szerepel.

Egy záró gondolat.

Manapság nagyon sok ember támogatja, hogy csökkentsük le a kérődzők mezőgazdasági hasznosítását, mondván, ezzel meg tudjuk fékezni a globális felmelegedést. A fűfélékkel takarmányozott kérődzők jelenleg változatos fajösszetételű gyepeken élnek, és nagy metán kibocsájtással jár életük, azonban minél több rost van az étrendjükben, annál több metánt fognak termelni, még akkor is, ha tartásuk nem jár nagy fosszilis üzemanyag felhasználással.

Tehenek, Tejelő Tehenek, Tej, Élelmiszer, Eszik, Fű
RitaE képe a Pixabay -en. 

A fűfélékkel takarmányozott haszonállatok most azt a helyet foglalják el, amit a múltban a növényevő vadállatok birtokoltak, ezek az állatok pedig ugyanúgy legelnek és ugyanúgy bontják a cellulózt, mint háziasított társaik. Ha most eltüntetnénk a kérődző haszonállatainkat a helyüket vadon élő fajok vennék át úgy, mint ahogyan az a múltban is volt.

Bölény, Buffalo, Csorda, Vadvilág, Állatok
David Mark képe a Pixabay -en. 

Időközben még több növényt kellene termesztenünk, hogy a kompenzálni tudjuk a legeltetés hiányát a takarmányozásban. Az istállózó állatok kevesebb metánt termelnek, de tartástechnológiájuk miatt megkétszereződne a fosszilis üzemanyag felhasználás és ezzel egy időben az N2O kibocsájtás is nőne, a növekvő műtrágya használat miatt.

green trees in field near house
Photo by Charles G on Unsplash

Ez a terv a földterületek átalakításával történne meg, ami pedig a biodiverzitás csökkenésével járna. A metán csökkentése és az ezzel növekvő fosszilis üzemanyag felhasználás rövid időn belül csak kis hatással járna, de a jövő generációira nézve már nagyobb veszélyeket is tartogathat magában.

Az emberiségnek éppen ezért arra kell koncentrálni, hogy a fosszilis üzemanyag felhasználást csökkentse és olyan élelmiszereket állítson elő, amik kismértékű üzemanyag felhasználással járnak.

 

 

 

 

 

Forrás:https://vimeo.com/377291008fbclid=IwAR3r7RyF9fsVaNjE8jvUKWOTURwkEfxwIvw9VzhvlEPLxDqJqLzAM0tQJsk

komment

Strip-till tapasztalatok az USA-ban

2020. március 21. 18:34 - agropass

Az Iowa Állambeli gazdák talajművelésük segítségével közel járnak ahhoz, hogy legalább 12 teherautónyi termékeny talajt őrizzenek meg 150 acreonként (60,75 ha) évente.

Ben Pederson 2012-ben döntött a strip-till technológia mellett, mert megtetszett neki a  tápanyaghatékonyság növelésének lehetősége a műtrágya sávokba helyezése által. Akkor vált ez a szenvedélyévé amikor rájött: előnyei a talajegészségre több forrásból származnak. Azt ugyanakkor Pederson is elismeri, a szokásos talajművelési gondolkodásmódról történő váltás -amit ő és az édesapja Gary követnek-, nem egyik napról a másikra történt.

Photo by Gabriel Jimenez on Unsplash)

„Négy éven át szereztem az információkat a sávos művelésről, mint lehetséges alternatíváról.- mondja a harmadik generációs iowai farmer. „Utáltam a kultivátorokat az elkenődött réteg miatt amit a puha talajfelszín alatt képződött, és a nagy rögökért amiket a traktor keréknyomában maguk után hagytak.” A kukorica szármaradvány felaprítása is folyamatos frusztrációt okozott hektárról - hektárra.

Amíg Pedersonnak logikusnak tűnt a váltás a strip-till technológiára, mások nem voltak vevők rá.

Elmondása szerint az apja azt ajánlotta, "kivásárolja" a fejéből az ötletet és a bankára is kétkedve fogadta a tervét, hogy a megtakarított költségek révén  idővel megtérül az új gépek vásárlása.

Fabian Fernandez életképes ötletnek tartja a strip-till művelést mert ötvözi a szokásos és a no-till eszközeit.

„Akár a hagyományos technológia, ez is szebb magágyat és jobb termést eredményez mint a no-till. Ezen felül hozzájárul a talaj védelméhez, növeli a vízáteresztést, és a kívánt pozitív talajtulajdonságokat a megszokotthoz művelési módhoz képest. Hasonló a no-tillhez, azzal az előnnyel, hogy nedves években lehetővé teszi a kicsit korábbi vetést”- mondja a Minnesotai Egyetem egyetemi docense.

Alkalmazkodás az új gyakorlathoz

Ahogy haladt előre, Pederson beruházott a SoilWarrior 4040SXD nevű gépbe, a kukorica és szója területei esetén nemcsak a strip-till talajművelésre,  tápanyagok megfelelő helyre juttatására váltott, de szakított az egységességgel is és elkezdte szabályozni a kijuttatás forgalmát.

„Ben úgy érezte, hogy ősszel 6 hüvelyknél (kb.15cm) mélyebben kell művelnie, és tavasszal fel kell frissítenie a talaj ezen zónáját.”-mondja Kevin Kuehn az Environmental Tillage Systems Inc.  területi képviselője. „Továbbá míg ősszel szilárd, addig tavasszal folyékony formában szerette volna kijuttatni a műtrágyát.”

Pederson első SoilWarrior munkagépén ősszel 8-soros szilárdműtrágya-kijuttatóval, mélyművelő elemmel, rögtörő hengerrel ellátott XD felépítmény, tavasszal a 16-soros folyékonyműtrágya-kijuttatásra alkalmas, sekélyen művelő, kétszer 20 hüvelyk (kb.51cm) csoroszlyával felszerelt XS felépítmény volt.

A SoilWarrior XD és XS gépek elvégzik a lazító és szántóföldi kultivátor munkáját, mind mélységben mind területteljesítményben megkönnyítve Ben váltását-mondja Kuehn.

Az XD kivitel esetében a művelési mélység elérheti a 12 hüvelyk (30,5cm) mélységet is. Az XS művelési mélysége 6 hüvelyk (kb.15 cm), ami gyönyörű magágyat eredményez.

Paderson beruházott a John Deere automatikus munkagépvezérlésébe (John Deere Active Implement Guidance) is, hogy minimalizálja a 8-16- és 24 soros művelő eszközök okozta eltéréseket a sorok között.

 SoilWarrior 5000 strip tillage and nutrient placement system in corn residue ( http://www.soilwarrior.com/soilwarrior-5000)

„A mi strip-till szemléletünk csak a talaj egyharmadát engedi felmelegedni és kiszáradni a vetési zónában. Összehasonlítva a hagyományos műveléssel a rendszerünket +3,5 tonna termőréteg védhető meg acreként évente- ez legalább 12 teherautónyi 150 acrera vetítve évente.”-mondja Pederson.

25%-os műtrágya megtakarítást tapasztalt, míg hozamai 10%-kal stabilan emelkedtek.

Pederson próbált tovább fejlődni. 2019-ben  vásárolt egy 24-soros SoilWarrior 5060STD3-at ami egyezik a vetőgép szélességével, és csökkenti az átfedést a művelésben, a műtrágyakijuttatásban és a vetésben egyaránt. Továbbá felhagyott a sávok mély művelésével, a keskenyebb művelést részesíti előnyben a kisebb talajzavarás és a berendezések hatékonyságának növelése érdekében. „10 hüvelyk (kb.25cm) helyett 4-6 hüvelyk (kb.10-15cm) mélyen, keskenyebb sávokban dolgozunk” Ezzel együtt kevésbé agresszív, állítható, sortisztítókat használ.    "Tüskés hengereket irányába mozdulok el inkább a fogak használatától és pneumatikus beállító rendszert telepítek az ellenállás növelés vagy csökkentése érdekében”-meséli.

A strip-till hátrányai

„Mivel a technológiára az őszi időszak a legalkalmasabb ez hátrányt jelenthet néhány termelő számára”- mondja Fernandez. „Véleményem szerint, a hagyományos módszer megengedőbb, mint a strip-till, ha a talajállapotok nem ideálisak a műveléshez”

Megjegyzi továbbá, hogy a sávos művelés nem megfelelő a lejtős területekre, ha a művelés a lejtéssel megegyező irányba történik. Ennek az az oka, hogy a művelt sávok csatornaként szolgálhatnak a víznek és a termékeny rétegnek egyaránt, ami a talajerózió fokozódásához vezethet, akár nagyobb mértékben, mint a hagyományos művelés esetén.

Repedés, Föld, Aszály, Talaj, Száraz, Agyag, Kapcsolat (klimkin képe a Pixabay -en.)

„Speciális gépparkot igényel” Fernandez elmondása szerint „ A legjobb mód arra, hogy a sorok és a vetőgép illeszkedjenek, ha RTK jelet használunk, szóval ez több tervezést igényelhet és többe is kerülhet mind más lehetőségek, de ezt mindig az adott helyzettől függ”

Kuehn elismeri, hogy a talajművelési rendszerben történő változtatás alaposan megsarcolja a cégek pénzforgalmát és az anyagi forrásait. „ A SoilWarrior nagy tőkebefektetést jelent, ami hosszútávú gondolkodást igényel, megtérülését hektárra és évekre vetítve kell mérlegelni. Gépjeink azonban tartósságukról ismertek. Versenytársaikhoz képest tovább bírják és kevesebb karbantartást igényelnek."

5 tanács a strip-tillre váltáshoz:

Pederson öt pontba gyűjtötte össze tanácsait azok számára, akik fontolóra veszik a váltást:

1. RTK GPS-be történő beruházás. Mielőtt belevágna a sávos művelésbe, Paderson azt javasolja, hogy már egy évvel korábban vásárolja meg az RTK-jel vételére képes GPS eszközt. „Sokkal könnyebbé fogja tenni a szármaradvány sorok elkerülését az sávos művelőgép első használatánál”-mondja

2. Csökkentse a gépparkot. Ha elkötelezi magát olyan gép használata mellett amely bizonyítottan képes megbirkózni a nagy szármaradványokkal is, bizonyítottan hasonló vagy jobb hozamokat eredményez mint a hagyományos módszerek akkor -Pederson szerint-, érdemes elgondolkozni a szántóföldi kultivátor, lazító és más talajművelő eszközök eladásán. „Többé nem lesz rájuk szüksége, a tőkét be tudja fektetni az elérhető legjobb gépbe és technológiába, növelve az esélyét, a rendszer nagyobb eséllyel működjön jól.”-fűzi hozzá.

3. Egyeztesse a lóerőigényeket. A gazdáknak kevés elpazarolható idő áll a rendelkezésre a szántóföldi munkák elvégzése során, Pederson szerint érdemes a soronkénti lóerőigényeket komolyan venni. „ Lehetőséget ad magának, hogy munkagépét tisztes sebességgel legyen képes húzni.”

4.Adjon bele mindent! „Hallottam olyan sávosan művelő kollégákról, akik csak a műtrágyát juttatják ki sávokban a talajművelést a szokott módon végzik el, mások fordítva, a talajmunkát végzik sávokban és a műtrágyát szokásos módon szórják szét”-mondja. Mivel a sávos művelés rendszert képez és a műveletek együtt működnek legjobban, határozottan úgy véli, hogy nem lehet senki teljesen sikeres, ha csak szemezget a munkafolyamatok közül. „Tavaly édesapám sávos művelésre váltott minden területén, miután ezt megelőzően minden évben egy két táblán váltott mióta elkezdtem”

5.A telefon a barátja! Hívjon fel egy ismerőst. A más SoilWarrior-t használóktól kapott tanácsok felbecsülhetetlenek voltak Pederson számára. „ A legtöbb termelő hajlandó megosztani a tapasztalatait, használja ki!”

two persons standing on wheat field(Photo by Warren Wong on Unsplash )

Kuehn elmondása szerint a strip-tillre váltás a no-tillről vagy hagyományos technológiákról létfontosságú döntés.

„Éveken át sikeres volt a talajművelésünk és a műtrágyakijuttatásunk” -mondja. „A változás mindig kérdéseket vet fel... Jó döntést hozok?- vetődhet fel bennünk” A lehetőség keresése, hogy a legjobbá váljunk és elhatározás arra, hogy végig vigyük, sikerre vezessük. Az a termelő, aki a strip-till sikeressége mellett határozza el magát sikeres is lesz.”

 

 

 

 

 

Bejegyzésünk Laurie Bedord  az agriculture.com oldalára írt 2020. márciusi cikkének fordítása, eredeti: https://www.agriculture.com/crops/tillage-matters

komment
süti beállítások módosítása