A biogazdálkodás elnevezés országonként változik: organikus, ill. szerves, biológiai (bio), ökológiai.
Azonban ezen kifejezések mind ugyanazt jelentik.
Biogazdálkodáson a műtrágya és szintetikus növény védőszer nélküli, a természetes biológiai ciklusokra, szervestrágyázásra, biológiai növényvédelemre alapuló gazdálkodási formát értünk. A törvényi megfogalmazás szerint pedig, mindazon termék ökológiai termék, amely megfelel a minősítési rendszer követelményeinek. A minősítési rendszert és annak működtetését az IFOAM -International Federation of Organic Agriculture Movements / Bio Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége végzi. Az ebben lévő száz ország, több mint 700 tagszervezetét magában foglaló szövetség, közzéteszi a biotermékek minőségi irányelveit, szervezi a biogazdálkodó mozgalom tapasztalatcseréjét, ellátja képviseletüket.
Az IFOAM teljes jogú magyar tagszervezete a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
(skeeze képe a Pixabay -en.)
A biogazdálkodás terjedése szerte a Földön megkérdőjelezhetetlen. A 2018-as év végén összesen 71.5 millió hektárt műveltek organikusan, összehasonlítva az előző évvel, ez 3%-kal nagyobb terület vagy más számokkal kifejezve, 2 millió hektárral több. Ezek a legutóbbi számok, amik a „A Világ Biogazdálkodása” -ban szerepelnek, amit az Organikus Kutató Intézet (FiBL) és az IFOAM tett közzé. A jelentés 186 ország, biogazdálkodással foglalkozó gazdáinak adataiból készült el. Ausztrália büszkélkedhet a legnagyobb területtel ilyen téren, 35.7 millió hektárral, a második Argentína 3.6 millió hektárral, őt pedig Kína követi 3.1 millió hektárral. Ausztrália nagy bio területeinek köszönhetően, majdnem a összes ilyen terület fele Óceániában van (36 millió ha), ezt követi Európa 22%-kal (15.6 millió ha), majd Latin Amerika jön a maga 11%-ával és 8 millió hektárjával.
A biogazdálkodás célja a növények saját ellenálló képességének
kifejlesztése, valamint a természetes szabályzó folyamatok
fenntartása.
(Photo by Markus Spiske on Unsplash)
Jelenleg a világ mezőgazdaságilag művelt területének, mindössze a 1.5%-án folyik biogazdálkodás, de nagyon sok országban ettől jóval magasabb számokkal találkozhatunk. A három vezető ország a biogazdálkodás arányát nézve, Liechtenstein (38.5%), Szamoa (34.5%), és Ausztria (24.7%). Tizenhat országban 10%-nál nagyobb volt az ökológiai gazdálkodás alatt álló földek aránya 2018-ban. Ebben a top 16-os listában olyan európai országok is benne vannak, mint Észtország, Svédország, Olaszország, Litvánia, Svájc, Finnország és Szlovákia. A fentebb említett jelentés alapján, a 2018-as évben 2.8 millió volt a biogazdálkodók száma. Ahogyan az előző években is megszokhattuk, így idén is a legtöbb biogazdálkodással foglalkozó személy Indiában volt (1 149 000 fő), majd Uganda következett (210 000 fő), végül, de nem utolsó sorban Etiópia jött (204 000 fő).
A világ termelőinek körülbelül 47%-a Ázsiában él,
utánuk következnek az afrikaiak (28%), és az európaiak (15%).
(Aamir Mohd Khan képe a Pixabay -en.)
Az ökológiai termékek iránti vásárlói kereslet szintén növekvő tendenciákat mutat világszerte. Olyannyira, hogy bioélelmiszerek globális kiskereskedelmi forgalma 2018-ban először haladta meg a 100 milliárd dollárt. 2017-ben ez az érték még 97 milliárd dollár volt. A legnagyobb biopiacok az USA-ban (40.6 milliárd), Németországban (10.9 milliárd) és Franciaországban (9.1 milliárd) voltak. A legnagyobb térhódítást Franciaországban érték el az ilyen termékek, ahol az ökológiai piac több mint 15%-os növekedést ért el. A biotermékek legnagyobb élelmiszerpiaci részesedéssel Dániában rendelkeznek, ez az érték pedig 11,5%.
Az ökotermékek fő jellemzője a magasabb tápérték, ami a
termesztési rendszerből kihagyott “növényvédőszerhiánynak” tudható be.
(Jill Wellington képe a Pixabay -en.)
A FiBL és az IFOAM szerint a kiadvány nemcsak azt mutatja, hogy 2018 szintén rekordév volt a globális biogazdálkodásban, hanem kiemeli a betöltött szerepét az ENSZ fenntarthatósági céljainak megvalósításában. „A könyv rávilágít, hogy a biogazdálkodás érinti majdnem az összes megfogalmazott célt (…) hogy néhányat említsünk, az ökológiai mezőgazdaság hozzájárul az éghajlatváltozás kezeléséhez, az élelmiszer mennyiségi és minőségi biztonságának fenntartásában, a csökkenő biodiverzitás megállításában és a fenntartható fogyasztási szokások előremozdításában.”, - írta Urs Niggli professzor, a FiBL igazgatója és az IFOAM ügyvezetőigazgatója Louise Luttikholt a jelentés előszavában.
Forrás: https://www.globalagriculture.org/whats-new/news/en/33932.html
Dr. Szabó András - Ökogazdálkodás a magyar mezőgazdaságban
