Ha megkérdeznénk az embereket, hogy milyen az alma színe, szinte biztosra vehetjük, hogy többségük a pirosat mondaná. Ilyen színű alma okozta Hófehérke fulladását a róla szóló mesefilmben, a könyvekben újságokban, plakátokon is legtöbbször ezt a feltűnő színváltozatot láthatjuk nap mint nap. Ezért lehet meglepő hír, hogy a klímaváltozás ilyen alapvető dolgokban is hatással lehet mindennapjainkra. Bejegyzésünk ezt a témát Veronique Greenwood a BBC honlapján található cikke alapján vizsgálja.
Az eredeti alma nem kérdés, piros. Bár a zöldségesnél találhatunk sárgát vagy zöldet, csíkosat, foltosat is, mint például a gyönyörű Cox’s Orange Pippin. Mégis a piros- alkalmanként a szép zöld, mint a Granny Smith-, az alma színe az ábécéskönyvekben. Érdekes részlet, mert az nem mindig volt ilyen egyöntetű. A modern alma vad ősei a Kazahsztán és Kína nyugati határán lévő hegyek nyugati lejtőiről származnak. Illatuk napjainkban is belengi a levegőt, lehulló gyümölcsük pedig kedvelt csemege az erdőt miattuk átcammogó medvék számára, bár a vadalmafák elterjedési területe az emberi fejlődés miatt az elmúlt 50 évben 90%-kal csökkent, jövőjük bizonytalan.
A gyümölcsök színe halványsárgától, a cseresznye vörösig, üde zöldig váltakozik, de a vörös nem gyakoribb a többi színnél. Egy almakedvelő utazó, Beck Lowe hívja fel rá a figyelmet milyen irónikus is, hogy a kazah almaültetvényeken- a világ összes többi gyümölcsöséhez hasonlóan-, a fákon az amerikai eredetű Red Delicious fajtájú almák növekednek.
Tudósok megállapították, hogy az alma színe a bőrszínhez hasonló kifejeződése a géneknek. David Chagne, az Új-Zélandi Növény- és Élelmezési Kutatás genetikusa elmagyarázza, hogy az enzimek együt tdolgoznak, hogy különböző molekulákból az antociánnak nevezett színanyagokat hozzanak létre, amelyek rokonai adják a szilva, szőlő vagy éppen édesburgonya lila színét.
Az alma színét az antocián nevezetű színanyag adja. (Ylanite Koppens képe a Pixabay -en)
Az enzimek szintjén egy transzkripciós faktor (egy fehérje, ami szabályozza a gén kifejeződését) ami a MYB10 nevet viseli szabályozza úgy, hogy minél több van belőle a héj annál vékonyabb lesz. Egy tanulmány megállapította, hogy a vörös csíkokkal rendelkező almákban a MYB10 szintje magasabb a héj csíkos részein.
A színt érdekes módon a hőmérséklet is befolyásolja. Chagne szerint ahhoz, hogy az alma teljesen vörös színű legyen a hőmérsékletnek hűvösnek kell maradnia, mert 40 Celsius-fok felett a MYB10 és az antocián szintje drasztikusan lecsökken. Spanyolorszában a Pireneusok régiójában kollégáival azt tapasztalta, hogy az általában élénk vörös csíkokkal tarkított gyümölcsök a különösen forró július hatására „elsápadtak”. Következtetésük szerint a meleg hőmérséklet hatására az almák vörös színűvé válása nehezebbé válik.
A szín mögötti biológia megismerése után most kollégáival azon dolgoznak, hogy a lehető legvörösebb gyümölcsfajtákat tenyésszék ki az ázsiai piacokra, ahol a mély rubin szín kiemelten népszerű.
A bejegyzés Veronique Greenwood a BBC honlapján található 2019 novemberi írásának fordítása, eredeti: https://www.bbc.com/future/article/20191119-how-climate-change-could-kill-the-red-apple
